Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Pál Ferenc: Székely László krónikája elé

Emil nulla szavazatával szemben — 32 szavazatot kapott,3 s így — a püspöki kinevezés kézhezvétele után — 1938. január 1-én elfoglalhatta plébániáját.

A kőszegi plébánia gazdag javadalommal rendelkezett, amely két — Székely plébánosságától kezdve pedig már három — káplán eltartását is biztosítani tudta. A városban az 1940-es sematizmus szerint a magyar és német nyelvű 7197 főt számláló katolikus mellett 1417 evangélikus, 124 református, 131 izraelita is élt.4 A meglehetősen nehéz, gyakran ellentétekkel terhelt hitéleti helyzet kezeléséhez a helyi plébánosnak nagy türelemre, s jó konfliktuskezelő képességre volt szüksége.

A katolikus reneszánsz utolsó időszakának aktív hitéletét jól jellemzi a plébánia területén működő számtalan hitbuzgalmi, szociális, vagy hivatásrendi alapon működő egyesület.

A dualizmus idején alakult a Katolikus Jótékony Nőegylet, a Kőszegi Katolikus Legényegylet és a férfi intelligenciát tömörítő, egyfajta katolikus kaszinót működtető Katolikus Kör. Kincs István regnálása alatt 1905-ben szerveződött a Mária-kongregáció, 1906-ban jött létre a Keresztény Szociális Munkás Egyesület, majd 1914-ben alakult meg a kőszegi Oltáregylet. Ezekhez a szervezetekhez csatlakozott 1920 után a cserkészmozgalom, amelyhez Kőszegen négy cserkészcsapat is tartozott. Ezeket a plébánia, a bencés gimnázium, a tanítónőképző, valamint az állami polgári iskola tartotta fenn.5 Szintén a világháború után alakult a Hölgyek Mária-kongregációja, a Zita-kör és a Dolgozó Lányok Egyesülete. 1935-től kezdett országosan elterjedni az EMSZO (Egyházközségi Munkásszakosztály), amely a katolikus egyházközségek munkás és alkalmazotti tagjait keresztényszociális elvek alapján szervezte, s esetenként érdekvédelmi tevékenységet is folytatott. A vidék fiataljait gyűjtötte egybe a KÁLÓT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületé) amely 1935-36-tól kezdett szerveződni, és testvérszervezetével, a KALÁSZ-szal (Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége) a korszak meghatározó egyesületévé vált. Ezeket a szervezeteket fogta össze, s irányította a XI. Piusz pápa ösztönzésére alakult Actio Catholica.

Kőszeg tehát hitéleti szempontból jó alapokkal rendelkezett, azonban Székely zavaros gazdasági helyzetet örökölt, elődjének, Kincs Istvánnak bonyolult pénzügyi machinációi következtében. Az új plébános első éveit így a Kincs által alapított vállalkozások konszolidációjával vagy még inkább szanálásával töltötte. Közülük 1937-re csődbe, vagy csőd közeli állapotba került

3 Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár, Acta cancellariae, 3186/1937.

4 Schematismus venerabitis cleri Diocesis Sabariensis. Pro anno Domini 1940. Szombathely. 21. p.

5 Jubileumi emlékkönyv. Szerk.: Péntek Tibor. Szombathely, 1995. 86. p.

11