Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Kőszegi krónika 1938 - 1952

1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 Január 22. Hoffmann elcsapott rönöki tanító itt telepedett le, s esténként német énekekre tanítja a mindkét nembeli ifjúságot. A Volksbund jótékony­­sági gyűjtésbe kezdett. Egy ínséges atyafinak 20 pengőt adtam karácsonyra, s abból 8-at mindjárt átadott a Volksbundnak e nemes célra. Tárgyalnak a népszámlálásról, szeretnék, ha minél többen vallanák magukat németnek. Helytelenítem, ha viszont [a] magyarok faji alapon akarják szeretni azt a ha­zát, amely magyart, németet, szlávot egyformán akar szívére ölelni. Ilyen ér­telemben cikket írtam, s a Kőszegi Hírekben nem kapott helyet. Január 25. Gabriella szervita nővér, volt főnöknő lázas buzgalommal készíti elő a DL nagyszabású bálját, s buzgalmában fölkérte védnöknek Weiss evan­gélikus lelkészt. Ezért megdorgáltam, mert a vallásilag vegyes bál melegágya a vegyesházasságoknak, s a felekezetekkel való együttműködés tempóját én diktálom. Nagyon kemény lehettem, mert a nővér most el akar menni in­nen, rossz emlékkel szívében. Hiába: quod mulieres volunt, valde volunt128. Január 25-28. — Beugrottam zárt lelkigyakorlat tartására P. Zimits helyett. Zalából jött egy buzgó agrárcsoport, az AC bajnokai. Délután Németh Ferenc káplán ment ki Kőszegfalvára gyűlésre, hétfőn a hölgyek kongregációjában dr. Győrög tartott előadást. A missziósok ápri­lisban szeretnék megkezdeni nagy építkezésüket. Ha tervüket végre tudják hajtani, a jelenlegi épület körülbelül harmadrésze lesz az egésznek. Schaffer Gusztáv boltosunk vonakodik átengedni a Missziósház melletti telkét. Január 30. Az öreg Heidenreich iparos művész hivatott a szegényházba, sú­lyos beteg. Ott remetéskedik egy külön szobában díszcicái között a feleségétől elvált, kissé különc, művész hajlamú lakatos, aki a Hősök tornyának díszes vas­lámpáját készítette sok egyéb dísztárgyon kívül. Nagy fegyverszakértő, szen­vedélyes gyűjtő. Műtárgyainak gyűjteménye sokat ér. Sokszor ad hálát Isten­nek — mondja ő — művészhajlamaiért, mert így más szemmel tudja nézni a vi­lágot. Szerkesztett egy imát is, melyben arra kéri a jó Istent, hogy a másvilá­gon nagy művészek társaságában folytathassa mesterségét, és alkothasson igazán szépet. Kérdezi, hogy lehet-e rá reménye? — Sajnos, a mi mennyorszá­gi elképzeléseink igen soványak, nem szemléletesek, jóformán negatívumok­ból állanak, míg a pokol kínjairól a lehető legszemléletesebb képeink van­nak. Egy hívemnek ifjú feleségét elhódította egy katonatiszt, akinek pedig, úgy hírlik, csak addig érdekes egy nő, amíg magáévá nem tette. Igaz, a tiszt megígérte, hogy házasságra lép. A menyecske most otthagyta hites urát, s szüleihez költözött, akik boldogok, hogy leányuk megszabadult — szerintük — 128 Quod mulieres volunt, valde volunt (latin): Amit az asszonyok akarnak, azt nagyon akarják. 101

Next

/
Thumbnails
Contents