Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)
Pál Ferenc: Székely László krónikája elé
tették tiszteletüket Szombathelyen, mint Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Dsida Jenő, Tamási Áron, Illyés Gyula — csakhogy a legismertebbeket említsük. Székely ebben a nyüzsgő irodalmi közegben tudta megjelentetni 1929-ben első verseskötetét A snittnek álma van címmel. Ezt követően 1932-ben jelent meg A parton ülőpanasza, 1934-ben az Es a mi lelkünk nyugtalan, majd 1937- ben a Sspromeső című munkája. A gyermekirodalom iránti fogékonyságát mutatják a Táltoslovak hátán., a Felhők felett, a Paca Pali vitézi tettei és a Eepkeszprnyon című gyermekkönyvei. Meseírással nem csupán hobbiból foglalkozott, hanem az igehirdetés eszközeként tekintett rá.2 Részt vett a Géfin Gyula által szerkesztett az 1929-ben megjelent Szombathelyi egyházmegye története című kötet munkálataiban, amelynek ő írta meg a szombathelyi szeminárium történetéről szóló fejezetét. Jelentősnek mondható bibliafordítói munkássága és az általa jegyzett lelkiségi irodalom is. A Szentírás könyvei közül elkészítette az Énekek éneke költői fordítását, amely 1934-ben jelent meg, majd — már kőszegi évei alatt — 1943-ban a Jób könyvét. A magyar lelkiségi irodalmat az 1934-ben megjelent A nyolc boldogság, majd 1936- ban a Mindennapi imádságod című munkáival gazdagította. 1937- ben Székely László elnyerte a jó javadalommal bíró rábakovácsi plébániát. Kérdés, hogy egy ismert és elismert szemináriumi tanár, felhagyva a tanítással s a Szombathely által biztosított polgári életkörülményekkel, miért választotta a falusi plébánia magányát? Ennek egyik oka részben az anyagiak voltak, ugyanis a szemináriumi tanár fizetésénél egy tisztes javadalommal rendelkező plébánia jövedelme jobb megélhetést tudott biztosítani. Másrészt 1936-ban Mikes püspök lemondása után Grősz József lett az egyházmegye irányítója, s lehetséges, hogy ő új koncepció mentén, saját embereit kívánta tanári katedrához juttatni. Mint rábakovácsi plébános adta be pályázatát a Kincs István nyugdíjba vonulásával megüresedett kőszegi plébániára. A kőszegi plébánia ugyanis nem szabad adományozású, hanem kegyúri plébánia volt, tehát a püspök nem dönthetett szabadon a plébános kinevezéséről. A kegyurat — jelen esetben Kőszeg Szabad Királyi Várost — megillette az a jog, hogy a javadalom élére plébánost jelöljön azon három személy közül, akiket a főpásztor ajánlott. 1937. december 4-én a város képviselőtestületének katolikus tagjai Osskó Emil, dr. Székely László, és Szombath József közül választhatták ki Kőszeg leendő plébánosát. Székely László — Szombath József 14 szavazatával és Osskó 2 Sill Ferenc: Szolgálat költészettel. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. 1985. 1-2. sz. 23. p. 10
