Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)
Kiegészítő forrásközlések
Minden esetleges felmerülő fuvarköltséget hajlandó vagyok fedezni. Oltártestvéri köszöntéssel: Szombathely, 1946. okt[óber] 4. [Dr. Szendy László] Kedves Barátom! Csak most kaptam választ és azt elküldöm, sajnos megint nem értették meg, hogy a személyazonosságra volnál kíváncsi. Szeretettel üdvözöl: Elek, 1946. nov[ember] 17. Reibel Mihály Kedves Esperes Úr! Végre sikerült Csjernyik Andrást otthon találni és az ügyet vele elintézni. Csjernyik állítása szerint írt már apátplébános úrnak mindjárt, ahogy a lapot megkapta. A nevezett tisztelendő úrral együtt volt a tifliszi fogolytáborban májusig. A tisztelendő úr május hónapban egy városi fogolytáborba ment valami gyártelepre. Jól van. Egészséges, csak a honvágy az epeszti. Együtt van a tisztekkel, gyárban dolgoznak. Fogságba jutást úgy adja elő, hogy Felvidéken fogták el és együtt volt valami nemzetközi foglyokkal 1945 nyarán. Újkígyós, Kétegyházán keresztül Konstancába hajón, onnan egy kaukázusi kikötőbe majd augusztus hó vége felé Tifliszbe kerültek. Onnan írni eddig nem lehetett. Sok címet hozott és értesített, akivel együtt volt. Csjernyik nem írt haza két évig. Mást nem tud. Maradok tisztelettel Pusztaottlaka, 1946. XI/8-án Halmai János igjazgató] tanító Főtisztelendő Apátplébános Úr! December 10-én írt levelére válaszolva a következő új tényeket állapítom meg. Csjernyik személyesen ismerte Belovich Ferenc káplán urat. Csjernyik Felvidéken találkozott már fogságban lévő Tisztelendő úrral, hogy mikor esett fogságba a tisztelendő úr, azt Csjernyik nem tudja, mert nem érdeklődött soha a Tisztelendő úr-535 I I
