Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)

Bevezetés

ehhez azonban pontos adatokra és értékbecslésre volt szüksége. Ennek ellenére az összeírás nem kizárólag a németek okozta károkra terjedt ki, hanem ezúttal is egy teljes körű felmérés történt.

A három összeírás közül sajnos egyik sem teljes. A szovjet bevonuláskor a Szombathelyi Egyházmegye 18 esperesi kerületben összesen 125 plébániával és 24 lelkészséggel rendelkezett, míg 1945-ben további 5 lelkészség alakult. Az esperességek közül 6-ból, a plébániák közül 15-ből, a lelkészségek közül pedig 5-ből nem maradt fent egyetlen jelentés sem.52 Ugyanakkor ezek közül csak 3-ról (1 plébániáról és 2 lelkészségről) nincs semmilyen információ, a többiről legalább az összefoglalókban találhatunk leírást. Emellett további 3 expositura küldött külön beszámolót. A jelentéseket az egyházmegye igazgatási beosztása szerint, főesperességenként, esperességenként ezen belül pedig plébániánként, illetve lelkészségenként közöljük. Itt érdemes kiemelni azt is, hogy a Muravidékről,53 melynek apostoli kormányzója ekkor a szombathelyi püspök volt, nem érkeztek kárjelentések. Végül pedig meg kell említeni, hogy az anyagba több olyan jelentés is belekerült, melyek nem a három felhívásra készültek. így például egy-egy esperes, plébános személyes elhatározásból írt jelentése, magánlevele, illetve néhány olyan kimutatás, mely némileg más célú összeírásra készült. Ezeket rövid magyarázattal a vonatkozó forrásnál lábjegyzetben jelezzük.

A harmadik és negyedik részben két, Kovács Sándor megyéspüspök hagyatékában fennmaradt forrást adunk közre. Az egyik egy névtelen és dátum nélküli jelentés a Novai, a Letenyei és az Alsólendva alsó esperesi kerületek háborús kárairól. A jelentés nagy valószínűség szerint Lelkes József szombathelyi főplébániai káplántól származik. Lelkest Kovács püspök azzal bízta meg, hogy személyesen bejárva az egyházmegyét, írásban és szóban is jelentést tegyen neki tapasztalatairól. A plébánosok figyelmét az együttműködésre a már említett 1945. május 15-i leiratában felhívta. Arról sajnos nincsenek információink, hogy Lelkes bejárta-e az egész egyházmegyét, a közölt jelentés azonban szinte bizonyosan az ő munkája. Erre utal,

52 Plébániák: Torony, Nemesbőd, Vép, Pinkamindszent, Vásárosmiske, Kemencshőgyész, Csehimindszent, Győrvár, Vasvár, Boncodfölde, Zalaegerszeg II, Nagylengyel, Söjtör, Páka, Tomyiszentmiklós. Lelkészségek: Felsőszeleste, Vashosszúfalu, Babosdöbréte, Becsevölgye, Gutorfölde. Esperességek: Székesegyházi, Szentgotthárdi, Sárvár felső, Sárvár alsó, Őrség, Letenye.

53 A Muravidék korabeli történetére lásd: Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941-1945. Lendva, 2006.

22