Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)

Bevezetés

hogy a kárjelentésekben több alkalommal is megemlítik Lelkes érkezését, melyek megegyeznek a jelentésben található dátumokkal.

Az utolsó közölt forrás már néhány évvel későbbi. 1948-ban a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium felhívására egy összefoglaló jelentés készült az egyházi épületek háborús kárairól, állapotáról és azok helyreállításáról. Az egyes plébániák jelentéseinek táblázatos összefoglalója két példányban maradt fenn Kovács Sándor megyéspüspök hagyatékában. Ezek között mindössze két kisebb eltérés van: egyrészt a települések sorrendje tér el, másrészt miközben az egyiken sem dátum, sem név nem szerepel, a másikon viszont Dr. Varjas Győző püspöki titkár neve olvasható 1958. szeptember 1-es dátummal. A közlés az előbbi alapján történt.

Végezetül a forrásközlés szempontjairól szeretnénk néhány szót szólni. A szövegeket a mai helyesírás szempontjait figyelembe véve közöljük, de a nyelvhelyességi hibákat, illetve sajátosságokat (mivel ezeket sok tekintetben korjellemzőnek tartjuk) nem javítottuk. A helyesírási hibák javítását a könnyebb olvashatóság mellett az is indokolta, hogy a nyilvánvaló elgépelések és elírások mellett a korabeli írógépekkel számos hosszú magánhangzó jelölésére nem volt lehetséges. A szövegben előforduló rövidítéseket minden esetben kapcsos zárójelben feloldottuk. Ezek alól egyedül a mértékegységek és néhány bevett rövidítés képez kivételt, melyek feloldását a kötet végén közöljük. Emiatt azonban a rövidítések írásmódját egységesítettük. Hasonló módon egységesítettük a fogalmakat is, melyek magyarázatát szintén a kötet végén adjuk meg. A latin és német nyelvű szövegrészietek fordítását lábjegyzetben közöljük.

Az egyházi kárjelentések több szempontból is egyedülállóan értékes forrásnak számítanak. Egyrészt nagy előnyük, hogy egy egységes anyagról van szó, ezzel sok tekintetben kiküszöbölve a történész-levéltárosi szubjektivitás problémáját, mely a válogatás során óhatatlanul is fennáll. Másrészt ez a forrástípus közvetlenül a háborús eseményeket követően keletkezett, a szerzők pedig maguk is átélték az eseményeket, így alapvető forrásként szolgálhatnak a frontvonalba került civil társadalom alulnézeti szempontból való vizsgálatára. A szombathelyi egyházmegyés papok, lelkészek, szerzetesek, nővérek ugyanis, miközben a helyi közigazgatás elmene23