Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)
Háborús kárjelentések 1945, 1946
vonult, és ettől kezdve éjjel-nappal a pincékben tartózkodtunk. A plébániának nagyon jó légó pincéje volt, csak kisméretű, így is 18[-an] voltunk ott. Villanyvilágítás a keddi bombázás óta nem volt, gyertyával világítottunk, egy oltárt is felállítottunk és minden eshetőségre készen állva szükség tabernákulumunk is ott volt. A csütörtöki éjszakát pénteken nappal tüzérségi tűz váltotta fel. A német ütegek a templom két oldala mellett voltak egy ideig felállítva, ezért kapott a templom, a plébánia és az iskola annyi találatot, és jó Istennek egészen különös kegyelme mentette meg templomunkat a teljes pusztulástól. A torony, a tetőzet, a gyóntatófolyosó tetőzete és a templomfalak kaptak telitalálatot. A pincében szörnyű volt ezeknek az átélése, a nagy robbanás után a leomló törmelékek zug-zajának a hallgatása, sohasem tudtuk egy-egy találat mennyi pusztulásjt] vitt véghez, illetőleg, amennyiben mi életben maradtunk, a házakból mi maradt épen. Tűztől is állandóan rettegtünk, ezért egy-egy nagyobb becsapódás után terepszemlére mentünk, így a templomnak a tetőzete, zsindely, lécezés, gerendázás nagyon megsérült több helyen, a javító munkákat anyaghiány és főleg munkaerő hiányában eddig nem kezdhettük meg, de a beszerzési előkészületeket megtettük. A legsúlyosabb a gyóntatófolyosó tetejének serülése, közvetlenül a keresztoltár fölött volt egy becsapódás, maga az oltár is megrongálódott. A nagycsütörtöki szentmise után idehoztuk a legméltóságosabb Oltáriszentséget. A nagy cibórium tele és a kehely a két konszekrált szentostyával, hála az Istennek baja nem történt. A plébánia épületének teteje is nagyon átütött és nagy ablakok tátonganak rajta. Majd a jó Istennek a segítségével ezeket rendbe hozzuk. Nagypénteket így az óvóhelyen töltöttük és szertartásra csak nem is gondolhattunk, mi a breviáriumunkat végeztük el, azonkívül közösen imádkoztunk reggel, délbe[n], este, elvégeztük a teljes szentolvasót. így készültünk a nehéz nagypénteki éjszakára. Az oroszok a Rábán keresztül a tüzérségi előkészület után az átszivárgást is megkezdettjük] és megkezdődött a nagy és ádáz harc. Ez az éjszaka és a nagyszombati délelőtt Körmend számára szenvedésben felejthetetlen marad. Gépfegyvertűz és gyalogsági fegyvereknek minden neme bevetve. Már péntek este voltak orosz osztagok a Rábának innenső partján, a német szívósan védekezett és csak fél 12 felé vonult egészen vissza Harasztifalu és Pinkamindszent irányába. A tervek szerint tovább kellett volna a harcnak Körmenden tartania, azonban Gotthárd, Zalaegerszeg már korábban estek 164
