Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)

Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről

cura RR. PP. Paulinorum a Summis Pontificibus singularibus Indulgentiis et Praerogativis exornateae, a Purpuratis Patribus, Archiepiscopis et Episcopis eam devote invisentibus pientissimo affectu honoratae carmine heroico conscriptus et in Paraphrases Poeticas, Exegesibus Historiae decantatae veritatem edocentibus distributus Authore Oddone Koptik, Ordinis S. Benedicti Abbate Dömölkiensi etc. Anno M.DCC. XLIV. Sopronii. Typis Joannis Philippi Renauer, Typographi. Liber II. Thalleidos. De Imperatoribus, Regibus, Ducibus, Principibus, Magnatibus, Nobilibus ad Divam Thallensem peregrinantibus. Negyedrét, 110 lap (elül még 12 számozatlan lap.)41

A munkának címét a helységnek német Thal nevéből alkotja. Nem költemény a munka, nem is történelem, hanem a költészet kedves mezében csillogó történelem. A szerző sajátjából csak a lelkesedést adja a történelmi adatokhoz és ezzel valósággal megaranyozza a történelmet úgy, hogy az olvasónk szíve önként hajlik a Boldogságos Szűz tiszteletére.

A Thalleidos két könyvre oszlik. Az elsőben a dömölki apát a máriavölgyi búcsújáróhelynek keletkezését, fejlődését, virulását énekli meg, és ez húsz költői rajzot (paraphrasis poetica) foglal magában; a második könyvnek tizenhat rajzában azokról [az] előkelőkről énekel, akik a Szűzanya tiszteletére Máriavölgybe zarándokoltak.

(Ismertetése: A Pannonhalmi Főapátság története, V. kötet, Budapest, 1907. 557-558.1.)

Ezek után érthető, hogy a thalli Csodálatos Anya kegyszobra ott díszeleg a celldömölki kegytemplomnak 20 címerpajzsos ábrázolása között.

4.) Koptiknak tulajdonítanak még több nyomtatványt, melyek a dömölki csodás eseményekről szólnak, s nagyon valószínű, hogy az ő tollából folytak, vagy az ő befolyására íródtak és készültek. Legtöbbjük a szerzőnek neve nélkül, sőt a helynek és időnek megjelölése nélkül került a világ elé. Még most is találni közülük a pannonhalmi könyv- és levéltárban. Ezek:

a) Decretum episcopale, cjuo post repetitas accuratissimas inquisitiones secundum praescriptum ss. concilii Tridentini cum omni cautela institutas, nec nonfassiones testium omni exceptione majorum juratas et au thenticas s. imago B. Virginis in campo Dömölkiensi pro miraculosa declarata est die 17. Nov. 1745. et in praesentia confluentium ad sacrum locum unica die 21. Nov. ejusdem anni 50 millium hominum publice promulgata ac deinde

41 Vö. Tüskés G. - Knapp É.: A barokk i. m. 327.

47