Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)

Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről

2. ) Koptik Odó másik, mariológiai vonatkozású könyve, amely már nyomtatásban is megjelent: Fons Signatus, seu Historia Divae Hospitalensis, non solum saluberrimo aquarum fonte, verum etiam sign­is gratiarum celeberrimae, luci data a P. Oddone Koptick, Ordinis S. Benedicti, Liberi ac Exempti Monasterii ad S. Lambert in Styria pro­fesso, Ss. Theologiae Doctore ac Ejusdem in Alma Archiepiscopali Benedictina Universitate Salisburgensi in Polemicis Professore Or­dinario, Celsissimi ac Reve[re]ndissimi Archiepiscopi Typographi et Bibliopolae p. m. Haeredum. Anno 1735. A Semmering déli lejtőjén fekvő Spital falunak és Mária szobrá­nak a történetét mondja el benne. A könyv két részre oszlik. Az első elmondja a kegyelemhelynek a keletkezését, gyarapodását és kivált­ságait, a második a szobornál történt 79 kegyelmet és csodát beszéli el. A könyv csodás tartalmával szemben már előre hallja a kételkedő megjegyzéseket, hogy a könyv írója könnyen hívő, hízelkedő és nem szava hitt ember. Az ilyeneknek válaszolja el [Sic!] [az] előszóban, hogy nézzék csak meg a forrásokat, ahonnan merítette könyvének tartalmát, az apátság jegyzékeit és lajstromait, a gyógyult betegek ajándékait, a sok egyéb emléket, festettet és írottat, s ha mindezeket látva és vizsgálva valaki mégse hisz, akkor nem segíthet rajta; kü­lönben ő az egész műnek a tartalmát emberi hitelességűnek vallja s készségesen alázkodik meg az egyház ítélete előtt... 3. ) Már dömölki apát korában, 1744-ben írta meg harmadik ilyen vonatkozású munkáját Koptik Odó. Mikor ugyanis meghallotta, hogy a Pozsony megyei Máriavölgyben egy csodáktól híres Má­­ria-szobor van - és hogy a máriavölgyi régi templomot is Nagy Lajos királyunk építtette éppen úgy, mint a mariazellit, mégpedig annak mintájára - elhatározta, hogy alkalomadtán elzarándokol majd oda. Mikor ez az óhaja teljesedett, a feliratok, jegyzékek, nap­lók, a kegyhely történetét tárgyaló nyomtatott és írott könyvek ol­vasása közben megszövődik lelkében a máriavölgyi pálos kolostor kegyhelyének történeti képe. Kedve kerekedik a kegyhely történe­tét megénekelni. Hanyatló erővel, költői ere is száradóban már, de szárnyaló máriás szívvel tizennégy nap alatt elkészíti a majdnem kétezer hexameterből álló és sok történeti jegyzettel ellátott mun­kát. Hauszer György soproni plébános, amint elolvassa az új költői alkotást, azonnal vállalkozik a mű kinyomtatására. így jelent meg Sopronban a dömölki apát munkája, amelynek címe: Thalleidos Liber I. De Ortu, Progressu et Flore S. Aedis et Thaumaturgae Thallensis sub 46

Next

/
Thumbnails
Contents