Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)

Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről

égi nagy patróna kegyszobra előtt hálálkodjanak és oltalmat keressenek. Mikor pedig az ország nagy részében a török lett az úr, a földönfutó magyarokkal együtt elmenekült a Szűzanya kegyszobra is. Erről így számol be Pausz Amand kiscelli plébános 1797-ben kiadott könyvében, a „Kiscelli Zarándok" című ismertetésben: „Azt a képet, midőn a pogány török Vas megyében mindent kipusztított, rablott, felégetett, egy szerzetes pap, annak további tisztelete fenntartása végett, klastromának elpusztítása alkalmával titokban elvitte magával és Csallóközben, Pozsony megyében Dienesd nevű helység templomába helyeztette."14 Ezzel nyoma veszett az ősi kegyképnek, bár a dénesdi plébánia 1944-ben kelt értesítése szerint Dénesden valóban régi eredetű Mária-kegyszobrot őriznek, amely a hagyomány szerint a dömölki apátságtól került oda. Az elárvult kegytemplom pedig egyre omladozott. 1788-ban miséztek benne utoljára. 1930 óta műemlék. 1946. január elseje óta pedig kézigránátok robbantása következtében megsemmisült az északi és déli fala is.

b. A kiscelli kegytemplom. 1739-ben Koptik Odó lett a dömölki apát. Fiatal éveiben Mariazellben volt gyóntató és sokat foglalkozott a Mária-tisztelettel. Amikor 1739-ben a salzburgi egyetem mellett működő kollégium15 éléről a dömölki apátságba költözött, magával hozta a mariazelli kegyszobor mását, amely az ő áhítatának és bensőséges tiszteletének tárgya volt. Először a Ság-hegyen épített kis hajlékot Mária szobrának, később pedig a mostani Szentkút mellett készített deszkából kis hajlékot a kedves szobornak. Amikor a mostani Szentkutat ásták, történt Kiscell alapító csodája. Amint a kutat ásták és egyre mélyebbre értek, egy nagy kő esett le a kút szájából a kút fenekén dolgozó kútásóra, megsértette annak nyakán a gerincvelő hártyáját, a kútásó mégis meggyógyult. A váti sebész esküvel bizonyította, hogy a gyógyulás nem történt természetes úton, hanem Istennek és a Boldogságos Szűznek különös segítségével, amelyért Koptik apát folyamodott. Koptik apát mindenhová magával vitte Mária-szobrát. Rómában járva új kápolnájának is búcsút szerzett:

14 Az esetet hivatkozás nélkül említi: Pacher D.: A dömölki apátság i. m. 88.

15 Salzburgban a bencés rend 1622-ben hozott létre egyetemet, amely 1810-ig állt fenn. Koptik Odó 1733-1739 között tanított az egyetemen, 1737-ben külföldi mintára az egyetem mellett nemesi kollégiumot alapított, mely azonban nem sokkal később anyagi okok miatt megszűnt. Tüskés Gábor, Knapp Éva: A barokk és a felvilágosodás között: Koptik Odó. In: Tüskés Gábor, Knapp Éva: Népi vallásosság Magyarországon a 17-18. században. Budapest, 2001. 321-322.

28