Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)
Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről
teljes búcsút azok számára, akik a kápolnát meglátogatják. A Mária-szobor nagy fordulatot jelent Kemenesalja népének vallási életében. Sokan rendkívüli tüneményeket vesznek észre a Mária-szobor kápolnája körül: éjszakának idején fény ragyogja körül a kápolnát. Többen megszabadulnak bajaiktól. A Mária-szobor kegyelemközvetítő szerepe azonban igazán 1745. május 14-én mutatkozott meg. Ezen a napon Zichy János sági plébános misézett a kis kápolnában. Miséje közben látja ám, hogy az oltáron álló Mária-szobornak az arca jobbról balra fordult és így maradt egész mise végéig. Mikor azután a mise végeztével a plébános a hívekkel együtt könyörgött a Szűzanyához, hogy ne fordítsa el tőlük irgalmas szemeit, a szobor arca visszafordult előbbi helyzetébe. Egyéb ilyen tüneteket is láttak a szobron, pl. a Szűzanya szeméből könnyek peregtek. Koptik apát ezek után felkérte a győri püspököt, Zichy Ferenc grófot, hogy rendeljen el vizsgálatot a jelenségek fölött. A háromtagú vizsgálóbizottság kiszállott Dömölkre és megkezdte a tanúk kihallgatását. Intették az embereket, hogy tartózkodjanak a hiszékenységtől. Nem is fogadtak el mindent, igyekeztek tárgyilagosak, lenni. A tanúvallomásokból a bizottság több rendkívüli eseményt állapított meg. A tanúkat a vallomásra megeskették. A felvett jegyzőkönyvet a győri püspökhöz küldték. A püspök nem elégedett meg az eddigi vizsgálattal, hanem elküldte Stehenics János győri püspöki helynököt újabb vizsgálat megejtésére. Stehenics negyvennél több tanút hallgatott ki egyenkint, azután megvizsgálja öt, vagy hat pappal magát a szobrot, nincs-e benne elrejtve valami fortélyos szerkezet, amely a csodás mozgásokat létrehozza. A vizsgálat eredménye azonban nem más, mint az előbbié. A búcsújárás nagy arányokban fejlődik: negyvenezer ember is zarándokol egyszerre a csodás szoborhoz. Négy hivatalos vizsgálat befejezése és több önkéntes tanúvallomásnak meghallgatása után 1745. november 17-én a győri püspök Koptik Ottó dömölki apát Mária-szobrát ünnepélyesen csodatevőnek nyilvánította. Ebben a rendeletben16 a győri püspök többek között a következőnek írta: „A pásztori gondosság és éberség, me16 Gróf Zichy Ferenc győri püspök 1745. november 17-én kelt rendeletének majdnem teljes fordítását és magát a kéziratot fényképen közli: Pacher D.: A dömölki apátság i. m. 227-229. A fordítást Nemes Vazul nem teljesen pontosan másolta át. 29
