Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)
Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről
A késedelemért alázattal bocsánatot kérek. De az adatok összegyűjtése plébániánk jelenlegi helyzetében kissé nehéz volt. Nagyméltóságú és Főtisztelendő Megyéspüspök Úr iránt hódoló tisztelettel: Dr. Nemes Vazul plébános Celldömölk, 1951. április 26. [pecsét] A celldömölki plébánia adatai a Mária-enciklopédia számára13 1. Templomok, kápolnák a Boldogságos Szűz tiszteletére. Celldömölkön ősidőktől fogva minden templom és kápolna a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére épült. a. Az első templom a régi dömölki apátság temploma volt. Romjai ma is megvannak a község nyugati határán. Román-gót átmeneti stílusával a XIII. századra mutat. A legrégibb oklevelek tanúsága szerint legkorábban 1132-ben keletkezhetett. A Mennybe felvett Szűzanya tiszteletére épült az apátsággal együtt, hogy legyen a Szűzanya tiszteletének előmozdítója és a Szent Király hagyományainak őrzője. A hagyomány szerint, amelynek Esterházy Pál nádor és Lancsics Bonifác a feljegyzői, már a török dúlás és a mohácsi vész előtt búcsújáróhely volt a dömölki apátság temploma. Évszázadokon keresztül ide sereglettek Boldogasszony Anyánk hűséges magyarjai, hogy az 13 A beküldő a történeti adatokat elsősorban a következő művekből vette: Pacher Donáf. A dömölki apátság története. Budapest, 1912. (A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története, 12/a.), valamint A 'emes Vazul: A magyar Mária-Cell kegyhelyének ismertetése. [Celldömölk], 1948. Mindkettőből szó szerint vesz át, csak az utóbbinál nem teszi idézőjelbe a szöveget és nem adja meg a forrás helyét. Az életrajzi és bibliográfiai adatok a következő kiadványokból származnak: Németh Ambrus, [et al.]: A pannonhalmi főapátság története 5. A magyar Szent-Benedek-Rend megerősödése és bukása ... 1709-1802. Budapest, 1907. (A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története, 5.) - ebben Koptik Odó életrajza és irodalmi működése Pacher Donát munkája. A többi bencés szerzetes irodalmi működéséről: A pannonhalmi főapátság története 6. A rend új kora, új munkaköre 1802-től napjainkig. Szerk. és részben írta Sörös Pongrác. Budapest, 1916. (A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története, 6/b.), valamint a Scriptores Ordinis S. Benedicti qui 1750-1880 fuerunt in Imperio Austriaco-Hungarico. Vindobonae, 1881. (digitalizált változata: httpi'/library.hungaricana.hu/hu/view/BENCES_EGYEKIAD_Egyeb_adattar_06/?pg=0&layoutr=s, utolsó látogatás: 2015.12.02.) kötetekből származnak. 27
