Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)
Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről
lehet olasz származású, a magyar nyelvet sem bírta, annyit azonban elsajátított belőle, hogy magyarul tudta a rózsafüzért imádkozni. A krónika megörökíti142 róla azt is, hogy egyszer Rózsafüzér Királynéja ünnepén, amikor nem volt szónok, olaszul tartott szentbeszédet, melyet a magyarok is, németek is megértettek. A nép meg is szerette a rózsafüzért és imádkozására vasárnap reggel majdnem az egész hívősereg összejött. Végrendeletükben jámbor hívők sokszor kérnek rózsafüzér imákat lelkűk üdvéért. A rózsafüzért kedvelők egy társulatba tömörültek: a Rózsafüzér Társulatba. Szombathelyen e társulat az atyák letelepedésétől kezdve megvolt, mert a rend generálisa143, mikor 1636. szeptember 6-án megbízta P. Ferrari Zsigmondot, a bécsi egyetemi tanárt a rendnek Magyarországon való letelepítésével, egyben felhatalmazta, hogy Magyarország városaiban maga, vagy mások által a rózsafüzér imát terjessze és társulatokat alapíthasson. Biztos adataink a Rózsafüzér Társulatról 1715. február havától kezdődnek, amikor külön rózsafüzéres szónokokról esik szó, ami a Rózsafüzér Társulat vezetését is jelenti. A Rózsafüzér Társulat szónokai jó munkát végeztek. 1759. augusztus 18-án Csődy Pál a várbeli plébános azt írja, hogy majdnem az összes hívek be vannak írva a Rózsafüzér Társulatba. A rózsafüzért kezdetben a társulati oltárnál144 végezték. 1759 körül Szűz Mária oltárához vitték át. Vasár- és ünnepnap reggel, majd délután is a főoltárról áthozták a Szűz Mária oltárára a Legméltóságosabb Oltáriszentséget. 1762-ben a rendház engedélyt kért a győri püspöktől145, hogy a rózsafüzért a Legméltóságosabb Oltáriszentség kitételével a főoltárnál tarthassák. Hétköznapokon megmaradt azonban a rózsafüzér a Mária-oltárnál. A rózsafüzér ájtatosságot énekkel kezdték és énekkel fejezték be. Ezeket az énekeket a rendház 1752-ben nyomtatásban is kiadta. Az énekfüzet címe: A szentséges Rosariumról énekek. Ezek az énekek a rózsafüzér titkok megéneklés[e], a katolikus hittan összefoglalása, könyörgés bűnbánatért és kegyelemért, az örök üdvösség elnyeréséért. 1762-ből tudjuk, hogy a csizmadialegények Szent Mártonban 142 Ehhez lásd: Szalay János: A szombathelyi Szent Domonkos rendiek működése. 1638-1938. 101. Itt Szalay a grazi rendház krónikájára hivatkozik. 143Adomonkos generális 1629-1642-igNiccolö Ridolfi (1578-1650) volt. 144 A kereszthajó jobb oldalán lévő mellékoltár. 145 A győri püspök ekkor Zichy Ferenc volt, az erre vonatkozó engedély - Szalay szerint - a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár szentszéki iratai közt található. 193
