Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)
Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről
misztériumos öltözetben kezdtek istenszolgálatot. A rózsafüzéres havi körmenetek a hó első vasárnapján az 1750-es évektől kezdődőleg rendszeresen megtartattak. A körmenetben énekes leányok a Mária-oltárnak Szűz Mária szobrát vitték. A Szűzanyának piros selyem, gazdagon aranyozott ruhája volt. A rózsafüzér fő ünnepén, október első vasárnapján a körmenet a Legméltóságosabb Oltáriszentséggel a plébániatemplomba vonult, ahol szentbeszéd is volt. A Rózsafüzér Társulat a XIX. század első felében hanyatlásnak indult, mert a rendházakban kevés volt az atya és a társulattal alig tudtak foglalkozni. így 1841-ben Szombathelyen és Vasvárott csak 2-2 pasztorációra alkalmas atya van. 1858-ban a rendi káptalan elrendelte, hogy a Rózsafüzér Társulatot fel kell támasztani. A szombathelyi rendházban a társulat megszervezése 1861-ben kezdődik. Nagyban elősegítette a rózsafüzér ima megismerését és a társulat elterjedését a Rózsafiizér Királynéja c. folyóirat, melyet a rend 1895. január 1-ével vett át Zafferi Károlytól. 1904-ben a folyóirat Budapestre költözött át, de a Piros Könyv, ahogy címlapjáról nevezték, továbbra is közkedvelt maradt. A Szűzanya tiszteletének elmélyítéséhez nagyban hozzájárult az 1902-ben bevezetett, 15, szombati ájtatosság is. A rendház templomában megalakult a Rózsafüzér Nőszövetség, a társulat ügybuzgóbb tagjaiból. Egyébként a főtestvérület anyakönyve szerint a szombathelyi Rózsafüzér Társulatnak 28 308 beírott tagja van. A rózsafüzér elterjedéséhez a politikai események is közrejátszottak. V. Szent Piusz pápa megszervezte a törökellenes ligát, melynek fővezére Don Juan d'Austria a törökön Lepantonál 1571-ben megsemmisítő győzelmet aratott. Mivel a győzelmet október első vasárnapján vívták ki, az Olvasós Boldogasszonyt örök emlékezetül üli az egyház ezen a napon. A győzelemnek Európa-szerte támadt nagy visszhangja, a Keresztények Segítségének, az Olvasós Szűz tiszteletének új indítást adott, felébresztette a magyar hívekben a hitet, növelte a helytállás erejét. így lett az Olvasós Boldogasszony is, akárcsak a lorettói Fekete Mária törökverő szimbólum. A kultusz így a török felszabadító háború idején különös vonzerővel bontakozott ki. Bécs felszabadítása 1683-ban, szeptember 12-én, a Szűzanya névünnepén, csak fokozta a Máriáért való lelkesedés elterjedését. A Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletének, a karmelita skapulárénak a szombathelyi hívek közt való elterjedése a szombathelyi karmelita nővérek letelepedésével kapcsolatos a század első évti194
