Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)
Soós Viktor: Párhuzamos vonások Mikes János és Apor Vilmos püspökök életrajzában
Apor Vilmos a gimnáziumot a jezsuitáknál 1902-1907 között Kalksburgban, majd 1907-1910 között Kalocsán végezte. A papi hivatás iránti vágy már Kalksburgban jelentkezett, Kalocsán pedig a kiváló példák hatására megerősödött. Édesanyját nem lepte meg fia bejelentése, de megfontoltságra intette, és meg akart győződni az elhatározás komolyságáról, ezért azt kívánta, hogy az érettségi után iratkozzon be egy évre a jogi karra, vagy szolgálja le az önkéntes évet. Ha ezután is megmarad szándéka, szívesen adja rá anyai áldását. Apor Vilmos azonban 1909-ben, az utolsó gimnazista karácsonyon ajándékul azt kérte, hogy az érettségi után azonnal mehessen kispapnak. Jeles érettségivel és kitűnő erkölcsi bizonyítvánnyal jelentkezett a győri egyházmegyébe, ahol az Apor családdal rokonságban lévő gróf Széchenyi Miklós püspök örömmel fogadta, és az innsbrucki szemináriumba küldte tanulni. Innsbruck Az innsbrucki kollégium 1856-ban nyílt meg, itt volt a teológiai stúdium. A tiroliak azt akarták, hogy az innsbrucki egyetemnek teológiai fakultása is legyen, ezért felkérték a brixeni püspököt, hogy helyezze át a szemináriumot Innsbruckba, hogy a teológiai fakultás megnyíljon. A püspök azt tanácsolta nekik, hogy kínálják fel a fakultást a jezsuitáknak, akik azt el is fogadták, így az 1857. november 17- én meg is nyílt. 1858 májusában nyílt meg az innsbrucki teológiai konviktus, a mai Canisianum. Tirol szép fővárosában, a brixeni egyházmegyéhez tartozó Innsbruck egy szűk utcájában, a Stillgasséban állt a jezsuiták régi rendháza, egy barokk épület, amelyhez miután a Jézus Társaság atyái megbízást kaptak a teológiai fakultás vezetésére és hallgatóik papi nevelésének gondozására, nemzetközi konviktust 46