Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)

Pál Ferenc: Újabb adalékok a szombathelyi püspöki szék 1911. évi betöltéséhez

A szerző a cikk zárszavában egy nagyon érdekes mondatot engedett meg magának: „De beszéltek más kombinációkról, meghiúsult néppárti kísérletekről."24 Hogy pontosan mit értett ez alatt, az 10 nappal később, január 29-én derült ki. „Gaál Sándor25 püspök jelölt''26 címmel egy figyelemre méltó, de eleve kudarcra ítélt személyi alku lehetőségét járta körbe. Gaál megbecsült plébánosa volt a századforduló Szombathelyének, tevékenységét kiválóan jellemzi Géfin Gyula az általa szerkesztett papi névtárban: „A 90-es években az egyházpolitikai harcok idején rendkívül jelentős szerepet vitt. A Néppárt több mandátumot ajánlott fel neki, de mindig visszautasította. Az Egyházmegyei Nyomda felállítása, a "Szombathelyi Újság" megindítása és a Katolikus] Kör, valamint a Katolikus] Legényegylet megszervezése és otthonának felépítése nevéhez fűződik. Jelentős a szerepe az Egyházmegyei Takarékpénztár és a Szalézi Intézet felállításában. Kegyeletes ragaszkodás fűzte Zichy Nándor grófhoz és benső barátság Prohászka Ottokárhoz."27

1910-ben ténylegesen ő a Néppárt vezetője, ennél fogva nagyon csekély esélye volt a püspöki szék megszerzésére. Személyét éppen Zichy Aladár28 ajánlotta a vallás- és közoktatásügyi miniszter,

24 Egy püspöki szék Odysseája. Vasvármegye, 1911. január 19. 8.

25 Gaál Sándor (1861-1937). 1884-ben szentelték fel, 1886-ig káplán volt Nagyszentmihályon, majd adminisztrátor Felsőőrön és Vasjobbágyiban. 1888-tól a szombathelyi szemináriumban tanított. 1890-ben szerezte meg doktori fokozatát, majd 1891 -tői Hidasy Kornél püspök mellett udvari káplán és levéltáros. 1902-től haláláig szombathelyi plébános, Stegmüller Károly halálát követően a Néppárt megyei elnöke.

26 Gaál Sándor püspök jelölt. Vasvármegye, 1911. január 29. 4.

27 Géfin Gyula: A Szombathelyi Egyházmegye története. III. köt. Szombathely, 1935. 105.

28 Zichy Aladár, gróf (1864-1937). Legitimista politikus, miniszter, a katolikus Néppárt vezére, Zichy Nándor fia. 1896 és 1918 között öt választási cikluson át a Néppárt programjával országgyűlési képviselő volt. 1903-ban megválasztották a párt elnökének, mely tisztséget a Néppárt megszűnéséig (1918) ellátta. 1906-tól 1910-ig, illetve 1917. augusztus 18-tól 1918. október 23-ig a királyi személye körüli, valamint 1917. június 15-től augusztus 18-ig horvát-szlavóndalmát tárca nélküli miniszter volt. Ő alapította a Dunántúli Keresztény Fogyasztási Szövetkezeti Központot, amely két évtizedes működése után egyesült a Hangya Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezettel, amelynek 1925 és 1934 között elnöke volt. 1919. augusztus 4-től a szegedi Magyar Nemzeti Bizottság elnöke volt.

— 27 —

i