Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)

Pál Ferenc: Újabb adalékok a szombathelyi püspöki szék 1911. évi betöltéséhez

Zichy János29 figyelmébe, aki azonban utána járt Gaál Sándor addigi pályafutásának, s miután kiderült politikai szerepvállalása, neve kikerült a lehetséges püspökjelöltek közül. Abban az esetben viszont, ha ténylegesen ő lett volna a szombathelyi püspök, a lap tudni vélte, hogy helyette Honti Béla,30 akkori rohonci plébános vette volna át a Vas vármegyei Néppárt vezetését.31

Februárra lezárult a nagyváradi püspöki, valamint a kalocsai érseki szék betöltésének kérdése. Ekkorra a Vasvármegye már szinte biztosra vette, hogy Széchenyi Miklós nagyváradi püspök, míg Csernoch János32 kalocsai érsek lesz. Viszont a probléma még mindig adott volt, nevezetesen, hogy mi legyen az így megürülő Csanádi, valamint győri püspöki székekkel? E posztok egyikére ismét egy új név került elő, de: „Andor Györgynek33 a kinevezését a romai curia hozza javaslatba kormánynál, ahol azonban ezt nem fogadták szimpatikusán."34

29 Zichy János, gróf (1868-1944). Nagybirtokos, miniszter, az MTA igazgatóságának tagja (1925). 1892-ben államtudományi doktor lett. 1893-ban Fejér vármegye tisztbeli aljegyzője, 1894-től a főrendiház tagja. 1896-tól 1918-ig országgyűlési képviselő. Eveken át a Néppárt elnöke volt, majd 1903-ban lemondott és 1906-ban csatlakozott az Alkotmánypárthoz, melynek feloszlatása után a Munkapárt tagja lett. 1910. március 1. - 1913. február 26. és 1918. május 8. - 1918. október 31. között vallás- és közoktatásügyi miniszter a Khuen-Héderváry- és a Lukács-, majd a Wekerle-kormányban. A Tanácsköztársaság idején részt vett a Bécsben szervezett ellenforradalmi mozgalomban. 1922-től ismét nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő volt haláláig; 1922-ben létrehozta a legitimista Nemzeti Összetartás Társaskörét, később a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártot, amelynek elnöke volt. Parlamenti és más közszereplésein igen nagy hangsúly esett a „királykérdés” megoldására; lankadatlan agitációjáért 1934-ben Habsburg Ottótól az aranygyapjas rendet kapta.

30 Honti Béla (1866-1936). Teológiai tanár, székesegyházi kanonok. 1890-ben szentelték. 1894 és 1895 között a Szombathelyi Újság szerkesztője. 1895 és 1907 között szemináriumi lelkiigazgató. 1907-től rohonci plébános, 1922-től székesegyházi kanonok.

31 Gaál Sándor püspök jelölt. Vasvármegye, 1911. január 29. 4.

32 Csernoch János (1852-1927). Hercegprímás-érsek, bíboros. 1874-ben szentelték pappá. 1876-ban szerzett teológiai doktorátust. 1879-ben az esztergomi szeminárium biblikum tanára. 1880-tól prímási szertartó és levéltáros, 1882-től titkár, 1888-ban irodaigazgatónak, majd esztergomi kanonoknak nevezik ki. 1893-tól székesegyházi plébános. 1908-ban Csanádi megyéspüspökké nevezték ki. 1911-től kalocsai érsek. 1912-től esztergomi érsek.

33 Andor (1898-ig Anháupel) György (1867-1914). Kanonok. 1891-ben Rómában szentelték pappá. 1892-ben tért haza, s az esztergomi szeminárium filozófiai tanárává nevezték ki, majd 1894-ben ennek prefektusa lett. 1897-től érseki szertartó, 1901-től titkár, 1905-től irodaigazgató, 1906-tól kanonok. 1911-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban miniszteri tanácsos az 1. ügyosztály vezetője.

28