Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)

Balogh Margit: Ellenpont. Vázlat az 1919 - 1945 közötti szovjet-orosz egyházpolitikáról

mondott az ezeréves egyházi kánonoknak, és teljesen idegen volt az orosz egyházi tudat számára. „Rettegett Iván csak leváltotta a neki nem tetsző püspököket, Alekszej Mihajlovics irányítani akarta az Egyházat, fia, Péter pedig egyik hivatalnokára bízta az Egyház irányítását" - állapítja meg egy elemzés.3 Az abszolutista cári állam szinte az egész 18. században arra törekedett, hogy az egyházat meggyengítse és egy szimpla állami intézménnyé, szervezetté alakítsa át (ám - a bolsevikokkal ellentétben - megsemmisíteni soha nem akarta). Ennek következtében a pátriárkátus volt az egyház függetlenségének jelképe.4

Az Orosz Ortodox Egyház abban az értelemben élt szimbiózisban az állammal, hogy az egyházat és a vallást teljesen a politikai hatalom (az állam) uralta, a cár mind az egyházi, mind a világi hatalomnak a vezetője volt. Az újkorban ez jellemezte Oroszországot 1918-ig, ahogy Szerbiát 1831-től 1931-ig, Romániát 1864-től 1946-ig, Bulgáriát 1878-tól 1946-ig.5 Ennek az államegyházi rendszernek bizonyos elemei gyökeresen más ideológia érdekében, de visszaköszönnek majd a bolsevik rendszerben is.

Az I. Péter által létrehozott szinodális rendszer a bolsevik forradalomig jellemző maradt, feladatait az Orosz Ortodox Egyház zsinata vette át, amely 1917. augusztus 15-én, az Ideiglenes Kormány végnapjaiban nyílt meg Moszkvában, a Kreml Uszpenszkij székesegyhá3 Az Orosz Egyház és az orosz állam. [Tóth Szergej:] Beszélgetés Lepahin Valerijjel. Aetas, 13. évf. (1998) 1. sz.

4 IlpoTOHepeH BnattHciiaB Ilbirom: HcTopttíi PyccKoft ílpaBocnaBHOH U,epKBn: CHHOflajibHbiit H HOBeimiHii nepttoflbi (1700-2005). MocKBa, 2010. khaaiejibCTBO CpeieHCKoro MOHacTupa, 9-50. - Kivonatosan a könyv első kiadása (1994) magyarul: Konrad Onasch - Vlagyiszlav Cipin: Az Orosz Ortodox Egyház története. Budapest, 1999. Magyar Katolikus Püspöki Kar Egyháztörténeti Bizottsága, 111-148. (Ecclesia Sancta 4.)

5 Napjainkban 1883-as bevezetése óta Görögországra jellemző leginkább ez a rendszer, de ilyennek tekinthető Anglia, Skócia, Norvégia, Finnország és Dánia. Szathmáry Béla: Fejezetek az állami vallás- és egyházjogból. Budapest, 2008. 14-15.

— 114