Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)
Balogh Margit: Ellenpont. Vázlat az 1919 - 1945 közötti szovjet-orosz egyházpolitikáról
zában. Összetétele azokat a demokratikus és liberális elveket tükrözte, amelyek az 1917. februári forradalommal jelentek meg az egyházban. Az 564 küldöttből csak 80 volt püspök, további 185 fő pap, viszont egy híján háromszáz volt a világi személyek száma, többek között részt vett - és ez önmagában jelezte az egyház-állam összeforrását - Alekszander Fjodorovics Kerenszkij, az Ideiglenes Kormány miniszterelnöke és a belügyminiszter is. A zsinat több mint egy évig, 1918 szeptemberéig ülésezett. Legfőbb eseménye 217 év szünet után a pátriárkátus visszaállítása volt (ami 1700 óta, Adrián pátriárka halála óta nem létezett). A pátriárka újbóli megválasztására már a szovjet hatalom idején került sor: az arra jogosultak a moszkvai Tyihon metropolitát választották meg a tisztségre (pontosabban a három megválasztott jelölt közül az ő nevét húzta ki egy vak szerzetes 1917. november 5-én). A zsinat ideje alatt, már a bolsevik hatalomátvétel után, 1917. november 18-án jelent meg a földről szóló dekrétum, amely az orosz pravoszláv egyházat megfosztotta birtokaitól. Az 1917. december 11-ei dekrétum átadta az egyházi iskolákat a közoktatásügyi népbiztosságnak, a december 18-ai határozat pedig bevezette az állami anyakönyvezést, egyidejűleg eltörölte az egyházi házasságkötés érvényességét. A bolsevikok az állam és az egyház szétválasztásával egyúttal az egyházzal való konfrontációt is vállalták. Azzal azonban nem számoltak, hogy az egyházi áldás hiánya sok hívő szemében törvénytelenné tette a hatalmat. 1917. november 13-án a zsinat megkezdte Az egyház jogi helyzetéről az államban című jelentés vitáját. A szeparációs szándékot, mivel az az egyház befolyásának elvesztésével fenyegetett, oly mértékben elképzelhetetlennek tartották, mint hogy „a nap ne süssön, a tűz ne melegítsen".61917. december 2-án a dokumentum, illetve annak vitája alapján a zsinat határozatot fogadott el az orosz pravoszláv egy— 115 — I
