Tóth József: Emlékezzünk régiekről. Anekdotaszerű feljegyzések a Szombathelyi Egyházmegye volt püspökeiről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 1. (Szombathely, 2014)

Bőle András (1824 - 1843)

elhatározta, akkor már semmi sem tarthatta vissza elhatározásának megvalósításától. Ellentmondást nem tűrt, hajthatatlan maradt. Erős akaratának köhögésszerű hangjával - khe-khe-khe - is kifejezést adott. Ha ez a köhögés felharsant, senki nem mert mozdulni sem. Ezzel a hanggal csendet, rendet teremtett a hatalmas székesegyházban szombathelyi plébános korában. Nagy tekintélye volt ritka nagy termeténél és hangjánál fogva is.

Építeni nagyon szeretett. A püspökségi épületek nagy része az ő korából való. Sorokmajort, a zalaegerszegi épületeket, Szombathelyen a püspöki sörházat és az úgynevezett Bőle Jutka-féle házat a Kámoni, most Szily János utcában, mely ma a Munkásbiztosító Pénztáré, ő emeltette. Valamenynyi erős, vaskos épület. Építőjük szelleme van mintegy kőbe vésve rajtuk.

Híres volt érdes, vaskos kifejezéséről. Mikor szombathelyi plébános volt, az akkori pannonhalmi főapát12 Szombathelyen járván, korán reggel misézni ment a székesegyházba. Hét óra volt, mikor a sekrestyés belépett. Köpenyébe burkolva, alázatos tartással az éppen ott levő Bőle Andráshoz fordult, ki mint plébános, a 7 órai szentmisét volt mondandó. A főapát, mint idegen pap, engedélyt kért tőle a misézésre.- Hát hová való, főtisztelendő uram? - kérdi a plébános.- Én Pannonhalmára való vagyok - felelte a kérdezett.

12 Novak Krjzosztom (Zalabér, 1744. - Pannonhalma, 1828.) 1762-ben lépett be a bencés rendbe. Pannonhalmán tanított, 1781 és 1793 között bakonybéli apát volt, majd a rend visszaállítását követően, 1802 és 1828 között pannonhalmi főapát.

29