Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)
Irodalom - Rövidítések
— Megalapította és vezette Szentpéterfán a Jézus Szívé-társulatot s az Oltáregyletet és elnöke volt a Tűzoltó Egyesületnek. —1 Hatása alatt sokan léptek egyházi pályára, így Herczeg János, Kurcz Imre, Harangozó Ferenc szombathely-egyházmegyei, Pelzman József bécs-főegyházmegyei, Geosits Lajos pécs-egyházmegyei papok, Harangozó János szalézi újpesti igazgató és 32 irgalmas, 2 dominikána s 1 franciskána apáca. 1207. Strauss Flórián. Sz. Nagylengyelen 1863. okt. 19-én S. Ferenc földbirtokos és Rieger Julianna szülőktől. Félsz. 1886. márc. 17-én. Nevelő volt Iváncon a gróf Sigray családnál (1885—90), káplán Kőszegen (1890. júl.—1895. márc.), pléb. Lendvavásárhelyen (1895. márc.—1909. márc.), pléb. Alsólendván (1909. márc. 15.—1929. aug. 15.), 1907. máj. 13-án az alsólendvai kér. esperesévé, 1913-ban szentszéki ülnökké, 1915. nov. 26-án tb. kanonokká, 1919-ben az alsólendvai kér. püspöki helynökévé neveztetett ki. 1929. aug. 15-én nyugalomba ment. 1933. febr. 9-én pápai prelátus lett. Nagylengyelen él. Németül jól beszél, vendül közepesen, ért franciát és olaszt is. Lendvavásárhelyen új plébániaházat és gazdasági épületeket, a szőlőben új villát, 5 új rk. iskolát, a templomban új orgonát, oltárokat és padokat emelt. Alsólendván 6 új rk. iskola, új hajlék a szőlőben, 2 kápolna, Muraréven új templom és papiak s új plébánia szervezése fűződik nevéhez. Nagylengyelben öccsével, Strauss Antal veszprémi kanonokkal karöltve új zárdát és apácaiskolát állított fel, mintegy 150.000 P alapítványt létesített. Alsólendván a grazi Schulsohwesterek zárdáját s óvodáját szervezte és M. Kongregációt alapított. Megírta az alsólendvai plébánia történetét (kéziratban). — Sz. E. T. 331, 332, 368. 1. 1208. Streit György. Sz. Rohoncon 1809. jan. 19-én Straith (sic!) Konrád ácsmester és Áman Borbála szülőktől. A filozófiát mint kisszeminárista hallgatta. Félsz. 1832. febr. 16-án. A teológiát már 1831-ben elvégezte s nevelő volt Inkey János kir. kamarás családjánál. 1832. jún. 3-án Lékára került káplánnak, majd a köv. évben Pinkafőre, hol 10 évet töltött Veinhofer oldalán. 1843-ban Léka plébánosa lett, 1855-ben kerületének esperesévé, 1867-ben tb. kanonokká neveztetett ki. 1874. aug. 26-án hányt el. Németül is beszélt. Jeles, buzgó pap volt. — Sz. E. T. II. 47\ 331. 1. 380
