Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

1209. Strobl Mihály.

Sz. Óbéren 1854. szept. 29-én S. Ferenc és Mária földműves szülőktől. Félsz. 1881. dec. 6-án. Meghalt mint nagyszentmihályi káplán 1882. ápr. 26-án Pinkafőn.

Németül is beszélt.

1210. Stutzenberger Mihály.

Sz. Lékán 1776. okt. 13-án. A filozófiát mint kisszeminarisfa hallgatta. Félsz. 1803. jún. 4-én. Káplán volt Pusztaszentmihályon 3 hónapig, onnan Rohoncra került, olt hányt el 1806. febr. 24-én.

Németül is beszélt. — P. C. 1806. p. 72.

1211. Sulyok János.

Sz. Sárvárott 1864. febr. 19-én nemes Súlyok (sic!) János és Horvát Anna szülőktől. Félsz. 1888. júl. 15-én. Lentiben volt káplán 1888. aug.-tól 1889. jún.-ig. Elhúnyt Sárvárott 1889. aug. 17-én.

Munkatársa volt az „Alsólendvai Hiradó“-nak.

1212. Sülé Antal.

Sz. Megyehidán 1904. febr. 19-én S. János és Nagy Vilma földműves szülőktől. Félsz. 1928. jún. 17-én. Káplán volt Csesztregen (1928. szept.—1931), hitoktató Szombathelyen a közs. polg. leányiskolánál (1931—33), káplán Ikervárott (1933. aug.—1934. aug.); 1934. szept. óta Felsőpatyon káplán.

Zalabaksán 1931. máj. 31-én Szívgárdát alapított. A csesztregi pl. területén fejlesztette a Jézus Szívé-társulatot s felújította az Élő Rózsafűzér-társulatot, Szombathelyen a polg. leányiskolái Máriakongregáció prézese volt, Ikervárott a Szívgárdát vezette.

1213. Sülé Lajos.

Sz. Balozsameggyesen 1901. ápr. 24-én S. János és Molnár Mária földműves szülőktől. Félsz. 1925. jún. 21-én. Káplán volt Letenyén (1925. júl. 15.—1928. szept. 10.), közben id. adm. u. o. (1928. febr. 16.—máj. 1.), káplán Nádasdon (1928. szept. 10.—1929. máj. 1.), id. adm. u. o. (1929. máj. 1.—jún. 15.), káplán Körmenden (1929. jún. 15.—1932. szept. 1.); hitoktató Zalaegerszegen 1932. szept. 1. óta.

1928-ban Tóth János hagyatéka ügyében/ püspöki biztos volt.

381