Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VI. Dr. Kappel János: Szenczy Ferenc
A nagy nemzeti máriacelli zarándoklatban szintén résztvesz, amelyet Scitovszky János hercegprímás vezet szeptember első napjaiban. Az egyházmegyei papságot és a híveket egyaránt buzdítja, hogy minél számosabban keressék fel a Szűzanya kegyoltárát, hogy a szerencsétlen ország annál inkább érezhesse a Szűzanya vigasztalását és közbenjárását; buzduljanak fel elődeink példáján, kik szorongattatásaikban a Szűzanyánál kerestek és találtak pártfogást.1) 1857. július 30-án azt írhatja a hercegprímásnak,2) hogy titkárjával, Kopsz Jánossal együtt ő is résztvesz a zarándoklatban; örül, hogy a vidékről is már szép számmal jelentkeztek.3) 1858-ban résztvett az esztergomi tartományi zsinaton, ahol az egyik bizottság elnöke volt és zsinati beszédet is mondott.4) Vele volt titkárja, Kopsz János és Stegmüller Károly, teológiai tanár s lelkiigazgató, aki a tanácskozások alkalmával teológiai tudásával általános feltűnést keltett.5) Mint a káptalan küldötte vett részt Fekete János kanonok, aki a nyilvános üléseken felügyelő jegyző volt.6) Az 1859. év eseményei közül említésre méltó,hogy Rimely Mihály pannonhalmi főapát meghívására szeptember 10-én Szenczy Celldömölkre utazik, hogy az újonnan restaurált kegykápolna oltárát konszekrálja és egyben a bérmálás szentségét is kiszolgáltassa. Körülbelül 1300 lelket bérmált. Ez alkalommal Szabó Imre, iszkázi alesperes-plébános, gyönyörű beszédet intéz a hívekhez (sermo mira cum eloquentia et unctione vere catholica). Szabó Imre beszédét a főapát kinyomtatja és szétosztatja, hogy ily módon is megörökítse az ünnep emlékét.7) Ugyanezen év november 10-én résztvesz Polgár László jószágkormányzó aranymiséjén és a manuductori tisztet tölti be. Szabó Imre megint remekel szónoklatával. Mikor néhány nappal később az aranvmisés megköszöni egy rendtársa kísé- *) *) 1857. jún. 19-én kiadott körlevélben. 2) A püsp. lev. I. állv. 1857. évi iratok között. 3) Egyházasrádócról 40-en jelentkeztek, Répceszentgyőrgyről 14-en, Léka és vidékéről 120-an. *) Papi névtár 1885-ről. XII. 6) „Szombathelyi Újság“ 1906. máj. 26. sz. 8) Köberl János kézirata szerint. 7) A Pannonhalmi Szt. Benedekrend története. Budapest. 1912. 12. k. 389. L 4* 51
