Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag
badságharcban. Minthogy az Országos Honvédelmi Bizottmány a Muraközt a szombathelyi püspök lelkipásztori gondja alá helyezte, szükség volt horvát-magyar nyelvű papokra. Tischlér, aki iskoláit jeles sikerrel végezte Kanizsán, a zágrábi egyházmegyének lett papnövendéke, de a 48-as viszonyok miatt ott még a teológia első évét sem tudta befejezni, minthogy a kispapokat elbocsátották az iskolaév befejezése előtt. A tótszentmártoni plébánosban, Novák Józsefben akadt pártfogóra, kinek plébániája területéről, Tótszerdahelyről származott. Ő írja meg a kérvényt érdekében 1848. november 2-án a püspökhöz, aki a következő év február 13-án kilátásba is helyezi a felvételt, ha a szükséges erkölcsi és tanulmányi bizonyítványokat be tudja mutatni, s egyben magához rendeli bemutatkozásra.1) 1850-től Tischlér a szombathelyi szeminárium növendéke lett és 1853. szeptember 11-én szentelték pappá.2) A 48-as időkre utaló hagyományok talán Tischlér különös magatartásából eredhettek. Nem fogadott el plébániát, hanem egész életén át 1856-tól káplán maradt s tótszentmártoni tusculánumában élte le öregsége napjait. Legény nevű egyházmegyei papunk nem volt. Sem a schematismusok, sem a szeminárium könyvei nem őrizték meg ilyen nevű pap, vagy papnövendék emlékét. Nem vett részt a szabadságharcban Miholics Ferenc sem.3) Maga Balassa püspök igazolja ezt a hercegprímás 1850. március 7-én kelt 495. számú körirata kapcsán, mellyel a szabadságharcban részt vett egyházmegyei papokról kér kimutatást.4) A választ Balassa püspök március 24-én küldötte el, s e szerint ,,e gremiali dioecesis divina miseratione regimini exilitatis meae concredito clero majori nullum inveniri individuum, quod sanctae suae vocationi oblitum animo ab hac degeneri seu fide erga Ecclesiam abjecta, seu fidelitate erga dynastiam violata castra fuisset secutum Insurgentium.“ „Nullus arma inter rebelles tractaverit, pro quo Domino idipsum operanti sufficientes non valeo agere gratias, prono inde fluit alveo non esse ex ejusdem Dioecesis meae Clero ullum, *) *) L. 72. és 74/1849. sz. szentszéki ügyiratokat. 2) L. Liber Ordinationum II. kötet 112. 1. 3) Született 1830. július 10-én, pappá szentelték 1854. február 22-én. L. Liber Ordinationum II. kötet 113. 1. és Schematismus 1854. 136. 1. 4) L. 194, 5/1850. sz. szentszéki ügyirat. 418
