Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag

volt honvéd, vagy legalább is a szabadságharc ügyével bármi­kép kompromittált volt császári katonai lelkész mert volna püspökénél, s annak útján a soproni kormánybiztosságnál, sőt ö felségénél panaszra menni, ha még oly igazságtalan bá­násmódban részesült is. Egyet azonban elért a bántalmazás: Frideczky ettől kezdve, ha megelőző időről nem is ismerjük lelkületét, dühös Frideczky György. magyar ember lett. Bár horvátul tudott, még ugyanazon év­ben november 14-én, tehát egy hónap múlva a történtek után, a bagonyai plébános, Benkovieh István kéri elhelyezését, mert „vix aliquas functiones spirituales . . . obiisse . . . nec obire velle, cum labii Vendo-Slavici sit minime gnarus . . .“l) Mint későbbi nardai plébános is rengeteget dolgozott a ma­gyar nyelv érdekében, miért kitüntetésben is részesült a ma­gyar kormánytól. Tischlér István sem vett részt semmiféle formában a sza- *) *) L. 1015/1850. sz. szentszéki iratot. 27 417

Next

/
Thumbnails
Contents