Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag
ban levő cikkei, felolvasásai nyomán. Jelentek meg cikkei a Tudományos Gyűjteményben (1831: Massillon élete, 1832: Kresznerics Ferenc élete.), M. Akadémiai Értesítőben (1847: Imre János életrajza, 1844: Gyászbeszéd Tilinger Lipót felett, 1847: Gyászbeszéd Kopácsy József felett), Szalay Imre: Egyh. Beszédek Gyűjteményében (1831), M. Tudós Társaság Évkönyveiben (1833: Emlékbeszéd Kresznerics Ferenc felett), Fasciculi Ecclesiastico-Literarii-ben (1841—42), Kurírban, Kedveskedőben, Hazai és Külföldi Tudósításokban, Üj Magyar Múzeumban (1853). Továbbá: Memoria Ladislai Vas. Pest, 1844. — Gyászbeszéd József főherceg nádor felett. Buda, 1847. — Faludi Ferenc életrajza. Religio, 1850. II. f. é. 8—9 sz. — Oratio funebris in memoriam Antonii M. Com. Cziráky. Buda, 1852 és számos kézirata, melyet most az egyetem könyvtárában őriznek. írásai már megsárgultak, személyes ismerősei meghaltak, emlékét ápolók azért mindig lesznek. Irodalom: Budapesti Hírlap. 1859. 265. Akad. Almanach. 1863. M. Sión. 1892. 391. 1893. 857. Pallas XV. 700. Egyetemi könyvtár kéziratos jegyzéke. 1899. Magyarország vármegyéi és városai. III. 342, Szinnyei. XIII. 928, Ferenczi : Magyar írók. 559. Pauer: Egyházi rend érdeme, Kudora: Egyházi szónokok. 182. Kazinczy levelezése. XXI. k. Révai XVII. 611. Dr. Vass László (1780—1842). Történettudós volt. Nem ontotta ugyan a könyveket Fraknói Vilmos bőségével, nem rendelkezett Karácsonyi János eredetiségével sem, de huszonhétéves tanársága alatt sem unta meg Klio szolgálatát, pedig előtte tíz évig Szombathelyen is történelmet tanított. Olyan volt, mint Gáspár Jenő alakja (Nemzeti Újság 1927. V. 15.), aki szerette az öreg kódexeket, szerelmesen simogatta meg a színes és karcsú iniciálékat, melyek fölé valamikor lázasfejű szerzetesek hajoltak, akik minden szorgalmukat, tudásukat, egész életüket belefestették azokba a tarka betűkbe, amelyek hol gótikus vakmerőséggel, hol romános vaskossággal hirdették a nagy kapcsos könyvek lapjain az ember nagyrahivatottságát. Csöndes zalai fészek, Salomvár volt a szülőhazája. 1780. június 9 a legelső történeti adat számára, — ekkor született; Szombathelyen szerezte meg a középiskolai ismereteket s itt végezte a hittudományi taníölyamot is. 1803-ban Herzan bíboros felszentelte s Szombathelyen hagyta mindjárt, hogy mint káplán működjék a lelkek üdvösségéért. Egy évig volt ez 26 401
