Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag

kel vehette az Ür igáját nyakába s bár meghatódva, de minden kényszer, vagy visszatekinteni akarás nélkül állott Szily püspök elé, hogy kezeiből az egyházirend szentségét felvegye.

Papi életének első három éve, legalább térben nagyon változatos volt. Alig mondotta el Szentgotthárdon első szentmiséjét, Nádasdra küldték kisegítő lelkésznek, azután ugyanilyen minőségben Salomvárra, azután udvari káplán lett Gyöngyösapáti grófi kastélyában. Pár hónap múlva már szülőfalujában segédlelkészkedett s bár senki sem próféta saját hazájában, ő mégis általános szeretetnek és megbecsülésnek örvendett. E kedves körből is hamar kiszakította püspökének hívó szava s Zalaegerszeg káplánja lett. Már ezidőben sokat foglalkozott kedves tárgyával, a mennyiségtannal és mértannal, kapóra jött hát a szombathelyi líceum felállítása 1793- ban, amikor itt a matematikai katedrát kész örömmel vállalta. Itt élt s tanított csekély megszakítással 20 esztendőn keresztül s ha egészségének gyöngesége mellett még anyagi szükölködés is nem kényszerítette volna, mindvégig kitartott volna a tanári pályán. Tárgyát nagy megértéssel s még nagyobb szeretettel ültette át az ifjak leikébe s a száraz tudományba igyekezett minél több életet önteni. De míg másokat nevelt, nem feledkezett meg önmaga műveléséről sem. Egy évi tanárkodás után már megszerezte magának a bölcsészeti doktorátust. Nem volt az ifjaknak kézikönyvük, azt meg még kispap korában szomorúan tapasztalta, mit tesz az órák hosszatt jegyezni és jegyzetekből készülni. Gyors egymásutánban három kézikönyvet is adott ki (Elementa architecturae civilis in usum suarum praelectionum, — Elementa geometriae practicae —Exempla mathematica, imprimis algebraica). Matematikai tanulmányai közepette sem feledkezett meg másik kedves fog-Kresznerics Ferenc aláírása.

381