Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Második rész: Dr. Székely László: A szombathelyi szeminárium története
annyi „duplikáról“ (öt tál étel, extra bor)1) nem olvashatunk, mint ebben az időben. A rektor nemcsak szivarzó napokat engedélyezett, karácsony, farsang, vagy húsvét napjaiban, hanem mindjárt szivart is ajándékozott az örvendező kispapoknak: hol ötven havannát, hol száz kubaszivart, hol szivarpénzt.2) Húshagyónapokban mulattak. Vasárnap délutántól kedd estéig a múzeumokban szivar és kártya járta. Kedden ozsonnát kaptak: sonkát, borjúhúst, házikenyeret, két korsó sört. Vacsorára is jutott bor. A konyháról, különben is sok szó esik a kispapi évkönyvekben. „Ma délben kitűnő ebédünk volt.3) — írja egv főduktor — Hiszen meg is érdemeltük ám, mert az előző napokban mindig rossz ételeink voltak, minthogy új szakácsnőnk jött. De tegnap lecsapták s így ma a legújabb meg akarta mutatni, hogy tud jó vajas tésztát csinálni. Pecsenyének pedig kirántott csirkét kaptunk.“ Ila pedig netán az ételben, vagy a megszokott előnyökben némi hiány mutatkozott, hamar kész volt a debakálás, melynek hullámai a protokollum lapjaira is eljutottak.4) Ez a jó bánásmód örömet kelt a kispapokban, „mert hiszen elöljáróink szeretnek bennünket, minthogy a szeretet csak viszontszeretetet szülhet, készek lettünk volna minden kívánalmat teljesíteni.“5) E viszontszeretet egyik jele, hogy a tanárokat az évben utolsó órájukon felköszöntötték és megéljenezték.6) Különösen emlékezetesek voltak a majálisok. Ilyenkor itthon reggelit is kaptak, (ami különben még mindig nem volt szokás) és pedig virstlit, kenyeret, sört. Délelőtt a külső kertbe mentek, ahol kugliztak, kisebb bordó sört elfogyasztottak, vagy az erdőben sétáltak. Az ebéd ilyenkor teljes duplikával járt. Egy órakor már újra sétálni mentek. De négy óra után a szőlőben vendégeket fogadtak. Az elöljárók, vagy a városi papok jöttek el, hogy megnézzék és résztvegyenek mulatságukban. Sörözgettek és kvartettben dalokat énekeltek. Este a vacsorához fél messzely bor járt ki, utána azonban, minthogy megkéstek, egyenest esti imára s *) *) KP. 1879. febr. 9. 3) V. ö. KP. 1878. dec. 24, KP. 1879. ápr. 12. stb. 3) KP. 1879. máj. 4. 4) KP. 1879. dec. 24. B) KP. 1878. dec. 24. 8) KP. 1870. máj. 20. 16* 243
