Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Második rész: Dr. Székely László: A szombathelyi szeminárium története
azután aludni mentek. Pedig jól esett volna még beszélgetni. „De hagyján — fejezi be reflexióját a főduktor1) — örülünk, hogy ez a nap is véget ért s közelebb jutottunk az év végéhez.“ ősszel szüretet tartottak, szőlőt, mustot, kenyeret kaptak a délutáni sétán.2) A szőlőszedést azonban tiltották, a tilosban járókat a kertből való kitiltással sújtották.3) Jól voltak ellátva egyéb dolgokban is. Évente kaptak csizmát, télikabátot, reverendát, segélydíjat, sokszor még fehérneműt is.4) A SZELLEM. Sajnos, ezek a kedvezmények nem voltak egészen céltudatos koncessziók az ifjúság temperamentumának. Nem dolgozott bennük következetesen az a Don Bosco-féle nevelési elv: „szeressük azt, amit az ifjúság szeret, hogy azután az ifjúság is megszeresse azt, amit mi szeretünk.“ Liberálizmus úszott akkoriban a levegőben, a közvélemény nem követelte meg a papságtól a komoly, intakt életet, talán még föl is hányta nekik s ennek a szellemnek a mételyétől csak a legjobbak maradtak immunisak. Hogy a lelkiség e víg világ mellett apadóban volt, arra nemcsak egyes kihágások, hanem a jegyzőkönyveknek egyéb adatai is engednek következtetni. Az ifjú papság tudományos igényeit a kiváló Kopsz János okos, de túlságosan rövid és kivonatos kompendiumai elégítették ki. Az akkori tanárok tudományos, vagy irodalmi működésének alig maradt nyomtatott emléke. Érthetetlennek látszik a hivatási ügyek kezelése is. Többször megtörténik, hogy valaki hivatás hiánya miatt kilép, s nem sokkal utána újra visszaveszik. A hirtelen megnőtt hivatást közben a szülők terrorja készítette elő.5) Egyet eltávolítanak, mert „vakmerő törvényszegése által megátalkodottságának feltűnő jelét adta.“ De a püspök mégsem akarta őt „ily szigorú télben a világba kitaszítani.“ Feltételesen maradhatott tehát s végleges megmaradását az elöljárók infor>) KP. 1879. máj. 12. 2) KP. 1878. okt. 17. 8) KP. 1879. szept. 20. 4) KP. 1878. szept. 30. 5) TP. 1871. ápr. 20.; 1876. nov. 29. 244
