Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Második rész: Dr. Székely László: A szombathelyi szeminárium története
szakította a királyi kinevezés és a pápai megerősítő okirat felolvastatása — és többször a szónok nagy meghatottsága. A nagy latin orációra Lipovics kanonok felelt s beszéde végén a papság hármas Vivat-ja hangzott fel. A papság lelkes lojalitással indult hódoló kézcsókra a püspök elé. Ezután a püspök a nagy szószékre lépett s beszédet intézett a néphez. A beszéd, mint a kispapok évkönyvükben megállapították,1) „országszerte ismert ékesszólásának volt szüleménye. Oly megható, oly érdekes, oly egyszerű és mégis oly fönlengő irányban, oly mesterkéletlen egyszerűséggel, de mégis a legfinomabb szónoki tapintattal előadva, mely a szónok iránt a lelkesedéssel párosult szeretetre buzdított mindenkit. Lehetett látni a hallgatók szemeiben a megindulás könnyeit. Egyszóval nem hallottunk ilyen beszédet soha, de soha.“ Mise alatt nem győzték csodálni „szépen csengő hangját és méltóságteljes tartását.“2) Kimenetre a kispapok a „Kihegednek“ kezdetű szenténeket, a püspökvárba vonulva az Ave Maria-t énekelték. Az esti fáklyásmenetet csak a schola és dormitorium ablakaiból szemlélhették. Oda hallották azt a „mesterkéletlen, magyaros egyszerűséggel és őszinteséggel“ előadott beszédet, amelyet a püspök a felköszöntő szavaira mondott. A PÜSPÖK ÉS KISPAPJAI. Az új püspök, akit a kispapok mindjárt első bemutatkozása után szívükbe fogadtak s bálványozva szerettek, egészen rányomta egyéniségének bélyegét szemináriumára. Az élet- és emberszerető püspök szívélyes, tréfás, magyarosan egyenes volt mindenkivel szemben és ezt a tónust igyekezett állandósítani az intézetben. A püspök maga igen sokat érintkezett a kispapokkcil. Jóformán napos vendége volt a szemináriumnak. Alig volt kispapi predikációsgyakorlat, amelyet meg nem hallgatott volna. S ha meghallgatta, mindjárt kritikát is gyakorolt, elismert, buzdított, pályatételt tűzött ki. Ha nem tudott eljönni, inkább elhalasztották a próbaprédikációt.3) A katekéziseken is meg- *) *) KP. 1869. dec. 14. 2) KP. 1869. dec. 14. 3) KP. 1878. nov. 14. 16 241
