Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VIII. Dr. Tauber Sándor: Hidasy Kornél
a legkisebb részletekig is, de hozzáfűzi észrevételeit, kritikáját is a látottakról és tapasztaltakról. Hidasynak tanár és igazgató korából fennmaradt naplói, feljegyzései, levelezései, beszédei és egyéb iratai változatos, ragyogó színekben festik elénk a hivatása magaslatán álló tanárnak, lelkiatyának és nevelőnek nemes képét. Növendékei és tanítványai iránt való gyengéd szeretet és gondoskodás, az ellenőrző fegyelmezésben való éber utánjárás, következetesség, az ifjú nemzedék gyarlóságaival számoló okos tapintatosság, részrehajlatlanság, elfogultságtól mentes ítélkezés, méltóságteljes komolysággal párosult szelídség és minden fölösleges, -— sőt legtöbbször káros — bizalmaskodástól mentes közvetlenség azok az ecsetvonások, amelyek Hidasynak mint tanárnak és lelkivezetőnek lelkét elénk tárják. Tanítványainak, lelki gyermekeinek minden lépését atyai, jóságos, áldozatos szeretettel figyelte, a gyomokat irtotta, bölcs, helyes életelveket és utasításokat adott, elismeréssel, dicsérettel jutalmazta a jóakaratot, szorgalmat, lelki előrehaladást, ha kellett dorgált, fenyített, de mindenkor jóságos, szelíd, nyugodt mérséklettel, atyai szeretettel. Növendékeinek szüleivel állandóan levelezést folytatott; feltárta előttük gyermekük egész lelki világát, jó és rossz tulajdonságait, kérve, figyelmeztetve őket, hogy a nevelésben egyöntetűen járjanak el gyermekük kiművelésének nehéz munkájában, lelki életének kialakításában és biztosításában. Tanítványai, növendékei, lelki gyermekei is meg voltak győződve tanáruknak, lelki atyjuknak jóságos, nemes lelkületéről és ezért még férfi és aggkorukban is mindenkor a legmélységesebb tisztelettel és legőszintébb kegyelettel, szeretettel nyilatkoztak egykori bölcs tanárukról és lelki vezérükről. A nagyszombati főgimnázium Hidasy tanári működése és igazgatósága idejében országos hírnévre tett szert, ahová a főurak és a középosztálybeliek szívesen küldték gyermekeiket, mert tudták, hogy gyermekük nevelése és kiképzése legavatottabb kezekre lesz bízva. Sok jeles egyházi és világi férfiú került ki ez idő alatt onnan, akik az egyházi, állami, politikai téren kiváló szerepet játszottak, nagy hírnévre tettek szert és mindenkor elismeréssel, dicsérettel és hálával emlékeztek meg egykori iskolájukról és jeles tanáraikról, elsősorban Hidasyról. 127