Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VIII. Dr. Tauber Sándor: Hidasy Kornél
Hidasy nagyon komolyan fogta fel nemes hivatását és tehetségeinek, testi és lelki erejének és képességeinek teljes, osztatlan odaadásával egész életét és egyéniségét nemes hivatásának szentelte. Tanult, tanított, tökéletesítette a tudásban és lelki életben önmagát, hogy másokat is irányíthasson, vezethessen. Gyóntatott, prédikált, buzdított, tanácsokkal vezette növendékeit, akik mindannyian egyúttal lelki gyermekei is voltak. Prédikációira nagy gonddal készült elő, írásba foglalta azokat és ha később ismét felhasználta őket, javított, változtatott rajtuk. Hidasy tanári működése, eredményes nevelői és tanári munkássága, bár a hivalkodó, feltünnivágyó előretörtetéstől és minden érvényesülni kívánó erőlködéstől mentesen, csendes mederben, úgyszólván észrevétlenül, rejtekben folyt le, mégis idővel országszerte ismertté vált, főként az onnan kikerült nemzedék révén. Trefort Ágoston, a nagyműveltségű és európai látókörű kultuszminiszter egyik miniszteri látogatása alkalmával megtekintette a nagyszombati főgimnáziumot és érseki konviktust. Amit itt látott és tapasztalt, nagyon meglepte, mert a többi hazai középiskola és internátus színvonalán magasan felülemelkedő gimnáziumot és nevelőintézetet talált. Örvendetesen állapította meg, hogy itt nemcsak oktatnak, hanem nevelnek és pedig magyar hazafias szellemben, vallásos és erkölcsös irányban, alapos tudományos mederben és színvonalon. Meglepte a tanárok lelkes buzgalma, kifogástalan papi élete, fennkölt hivatásérzete, a külső fegyelem és rend, egyszóval az intézetben uralkodó szellem és ezért elismeréssel és dicsérettel halmozta el az igazgatót. Jól tudta ugyanis az éleslátású Trefort, hogy bármelyik középiskolának vagy nevelőintézetnek szellemét, didaktus színvonalát nem annyira a miniszteri és egyéb szabályrendeletek biztosítják és emelik, hanem főként az iskola vagy intézet igazgatója, aki megteremtője és irányítója az iskola szellemi életének. Ezért elhatározta magában, hogy Hidasyt, a jeles nevelőt és igazgatót kínálkozó alkalommal olyan működési körben fogja elhelyezni, ahol jeles képességei szélesebb körben is érvényesülhessenek. Ily módon, úgyszólván tudta és akarata nélkül, minden összeköttetés és protekció felhasználása nélkül került 1875. augusztus 2-án a kultuszminisztériumba, mint a kát. egyházi 128