Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János
valaki örömét leli benne.“ (3. p.) Kimondja, hogy „a szombathelyi püspök kiváltsága értelmében felügyel a szombathelyi iskolákra.“ (5. p.) „A házassági ügyek visszaszállnak a püspöki szentszékekre.“ (6. p.) A plébánosok ismét szedhetnek stólát, s a nagyhét végén szokásos istentiszteletek ismét a régi módon tartandók. Kemény szavakkal bélyegzi meg a szerzetesrendek feloszlatását. Ha a szerzetesek jogai nem voltak állandók, akkor semmiféle jog sem az. Még a Habsburg-ház örökös joga a magyar koronára is meginog. Országgyűlést még ez évben kell tartani. Különben is nem koronázott király rendelkezései törvénytelenek. Ha pedig a kancellária ezekkel késnék, kijelentik, hogy saját tekintélyükkel helyezik vissza magukat szabadságaik s kiváltságaik teljes birtokába, az országgyűlés egybehívására pedig az országbírót kérik fel.1) Vasvármegye e határozataival a hazafias és katolikus ügy elöharcosává lett. Követe, Ebergényi István, az országgyűlésen hűségesen képviselte a katolikus álláspontot. Vasvármegye e szép szerepéről, mely főként Szily munkásságának volt eredménye — hisz maga a felirat is Szily titkárának. Nagy Józsefnek „hazafiúi buzgóságától elragadtatott tollából folyt“2) — még 50 évvel később is nagy dicsérettel emlékezik meg Kopácsy József hercegprímás.3) Szily is visszavonja azon engedményeket, melyeket házassági ügyekben a fejedelem parancsára tett, de a stólaszedés dolgában nagyon inti papjait a kapzsiságnak még a látszatától is. Ha a nép önként adja a stólát, elfogadhatják, de ők ne erőszakoskodjanak érte. II., József végső akarata értelmében ünnepélyesen hazahozzák Bécsből a magyar szent koronát. Szily szívét túláradó öröm tölti el ennek hírére és elrendeli, hogy a legközelebbi vasárnapon az egyházmegye összes templomaiban Tedeumot tartsanak s a papság és hívek buzgó imával adjanak hálát Istennek. Május hó folyamán Szilynek sok utánjárással sikerül *) *) Marczali: Az 1790—91. országgyűlés. II, k. 23. s köv. 1., 46. s köv. 1. 2) így Kresznerics: Nagy József élete. Erdélyi Múzeum. 1816. V. f. 85. 1. V. ö. Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg nádor iratai, Budapest, 1926. 352—355. 1. 3) Levele Bőle András püspökhöz 1840. nov. 29-én. Püsp. lev. I. állv. 1840. No. 149. 6 81
