Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János

kivinnie, hogy a Kelcz-Adelffy árvaház visszakerüljön Kőszegre és visszanyerje épületét, sőt alapítványait is.1)

Szombathely város május 29-én tartott közgyűlésén kitörő lelkesedéssel fogadta a hírt, hogy a dominikánus atyák visszatérnek Vasvárról, hova II. József rendeletére 1788-ban költözniök kellett s templomuk, székházuk helyreállítása végett városszerte gyűjtést rendezett.2)

II. Lipót június G-ára Budára országgyűlést hívott össze, majd utóbb, október 13-án áttette azt Pozsonyba. E nevezetes 1790—91-iki országgyűlésen Magyarország törvényszerzői vallásügyi tekintetben is sok nevezetes törvényt alkottak. Szily tíz hónapot töltött ezen országgyűlésen, élénk részt vett annak munkájában, egyházias és hazafias leikétől áthatott beszédei mindenkor nagy súllyal hírtak.3)

II. Lipót a püspöki kar kérésének engedve, feloszlatta az egyetemes papnevelőket s visszaállította az egyházmegyei szemináriumokat. Szilynek Budáról levélileg kellett gondoskodnia szemináriumának anyagi és szellemi berendezéséről. Nagy utánjárással sikerült kiüríttetnie az épületet. A rektori teendők ellátásával előbbi titkárát, Nagy József kanonokot, bízta meg. Tanárokul a szentszék meghallgatásával a következőket nevezte ki: a dogmatika tanszékére Bőle Andrást, a későbbi püspököt, a bibliai tudományok előadására Czuppon Györgyöt, a jeles tudóst, az egyházjog és történelem katedrájára Nagy Gábort, a rektor öccsét s későbbi egyetemi tanárt, míg a lelkipásztorkodástan előadására a jónevű szónokot, Szilágyi Istvánt. A kispapok lelkivezetésével Póczik Györgyöt bízta meg. Rendkívül érdekesek Szilynek Budáról a szentszékhez s az egyes tanárokhoz intézett levelei, melyek bepillantást engednek Szily kiváló teológiai képzettségébe s megismertetnek teológiai irányával.4)

1790. novemberében 33 kispap vonul be a szemináriumba Szily püspök nagy örömére. Rajtuk kívül 10 újmisés lakója is van az intézetnek, akik a szentségek kiszolgáltatá- 9

9 „Orphanotropium Ginsiense“ c. kézirat az 1815. évi Visitatio Canonica Capituli iratai közt. Püsp. lev. I. sz. 6. f.

2) Kunc-Kárpáti i. m. II. k. 161. 1.

3) Marczali Henrik: Az 1790—91. országgyűlés. (Budapest, 1907.) II. k. 243., 262., 293., 329. lapjain. Kazinczy lelkét is megkapta Szily „meg-rettenthetetlen“ egyénisége. Kazinczy F. levelezése. II. k. 83. 1. (Budapest, 1891.)

4) Püsp. lev. I. állv. kurrens iratok közt. V. ö. Köberl: A szombathelyi papnevelő intézet története. Szombathelyi Újság. 1897. évf.

82