Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János
értekezletén. Nemzeti zsinatot nem engedélyezett az uralkodó s ezért csak az érseki tartomány püspökei jöttek össze, hogy II. József újabb, főként házasság- és szerzetesjogi reformjai ügyében egységesen foglaljanak állást. A tanácskozást egyliázias szellem hatja át, a legtöbb pontra vonatkozólag megegyeznek s kérik a prímást, hasson oda, hogy az uralkodó méltányolja s magáévá tegye az értekezlet álláspontját.1) Az év vége súlyos gondot tartogatott Szily számára. II. József már 1784. október 26-i rendeletével meghagyta, hogy a katonaság a feleslegessé vált egyházmegyei szemináriumok épületeit megvizsgálja, vájjon azok katonai célokra használhatók-e. A katonai bizottság az új szombathelyi szemináriumot természetszerűleg alkalmasnak találta s raktárnak akarta lefoglalni. Szily ennek megakadályozására 1785. október 29-én Kinsky altábornagyhoz fordul s kéri, hogy papnevelőintézetét, melyre a Pozsonyból visszatérő ifjú áldozárok és a nyugalmazott papok számára nagy szüksége van, kímélje meg a lefoglalástól. Kinsky november 25-én udvarias, de kitérő választ ad. Szily 1786. november 9-én felség-kérvénnyel magához az uralkodóhoz folyamodik. Kérvényében előadja, hogy szemináriumát, melyben a Pozsonyból visszatért ifjú áldozárok s a nyugalmazott papok laknak, a katonaság el akarja foglalni és sütőházzá akarja átalakítani. Két okból kéri Őfelségét, hogy a szemináriumot ne engedje át a katonaságnak. Először, mivel a szemináriumra jelenlegi lakóinak égetően szükségük van. A régi püspöki rezidencia u. i. e célra már nem jöhet szóba, hiszen inkább rom, mint lakóház.2) Másik okát így adja elő Szily: „Felséged legmagasabb ítéletére bízom, megegyeztethető-e Felséged érzelmeivel, megegyeztethető-e a tisztességgel és Isten egyházának tiszteletével, hogy egy püspöki palota közelében3) a székesegyház4) közvetlen szomszédságában, a legszebb téren fekvő előkelő házban katonai sütőház alkalmaztassák, — *) *) A tanácskozásnak eredeti, Batthyány prímás által sajátkezűleg vezetett jegyzőkönyve („Acta originalia concertus Strigoniensis") a püsp. lev. III. sz. 7. f. "’) A régi püspöki rezidencián a régi várat érti, amely a győri püspököknek szombathelyi tartózkodásuk alkalmával lakóhelyül szolgált. Szily is ebben lakott az új püspöki palota elkészüléséig. 3) Az új püspöki palotát érti. 4) A Széchenyi György győri püspök által 1665-ben épült vártemplomot érti, melyet Szily 1791-ben lebontatott. 71
