Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - III. Perlaki Somogy Lipót

Másik, még súlyosabb gondja volt ezidőben Somogynak a szerzetesek fegyelmének lazulása. A szombathelyi sz. Domonkos-rendűek zárdája ellen különösen sok kifogás merült fel. Július 20-án kelt leiratában atyai szomorúsággal veti szemükre, hogy Gassner Jácint prior halála után háromszor gyűltek össze perjelválasztásra, mindannyiszor eredmény nélkül. A fejnélküliség azután fejetlenségre, a szerzetes élet erős lazulására vezetett. A ház tagjai vadászatokra járnak, késő éjjeli órákig kártyáznak, nőket engednek be az ebédlőbe, sőt szobáikban is fogadják őket, a breviáriumot elhanyagolják, engedély nélkül napokat töltenek távol a rendháztól s így életük inkább hasonlít világi emberekéhez, mint szerzetes papokéhoz.

Somogy püspök a következő rendeletekkel igyekezik e bajokat orvosolni. Megparancsolja, hogy a további választási kísérletektől tartózkodjanak. A rendház legidősebb tagját, P. Huymann Pált kinevezi főnökükké s meghagyja, hogy neki mindenben engedelmeskedjenek. Másodszor: szigorúan megtiltja, hogy nőket akár az ebédlőbe, akár lakószobájukba bármily ürügy alatt beengedjenek. Harmadszor: ha a tagok kis száma miatt — négyen voltak — a breviáriumot nem tudják kórusban végezni, szigorúan kötelességükké teszi, hogy privátim elvégezzék, valamint azt is, hogy naponta meghatározott időt szenteljenek elmélkedésre, a b. Szűz kis officiumának elmondására s vasár- és ünnepnapokon a nép részére pontosan tartsanak prédikációt és szentmisét.

Aug. 12-én felterjeszti a kir. helytartótanácshoz az egyházmegyében letelepült szerzetesrendek statútumait. Ezeket nem bírálhatja fölül, minthogy az egyház valamennyit jóváhagyta. Kifejezi azonban meggyőződését, hogy az igazi szerzetes-szellem csak akkor virágozhat, ha a szerzetnek általános (generális) és tartományi (provinciális) elöljárója van, akiknek vezetése és vizitációja hivatva van az egyes szerzetházak tagjait a szerzetes élet szabályainak megtartására szorítani. Azóta hanyatlott le a lékai ház fegyelme is, mióta generális és provinciális nélkül magára hagyatva maradt. Ugyanez a sorsa a két dominikánus rendháznak. Van ugyan provinciálisuk Bécsben, de az évek óta nem vizitálta őket. Mivel a szerzetnek Magyarországon több háza van, ajánlja, hogy külön magyar provincia állíttassák fel. A szerzetesfegyelem ma ha-293