Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - III. Perlaki Somogy Lipót
zánkban leginkább a kapucinusoknál virágzik, aminek bizonyára az az oka, hogy náluk a vizitáció s a provinciális káptalanok megtartatnak és ezzel éberen őrködnek szabályaik teljesítése fölött. Meg vagyok róla győződve, — írja Somogy — hogy az egykori Jézus-társaságban a szabályok elevensége és hű megtartása a feloszlatásig mindenkor megvolt s ennek oka az a benső kapcsolat és alárendeltség volt, mellyel az egyes tagok, kollégiumok és társas házak a tartományi elöljáróktól s a szerzet általános elöljárójától függtek. S ezért azt óhajtanám, — folytatja — hogy a Jézus-társaság szervezete, ha lehetséges, az összes szerzetek számára az előbb mondott kapcsolat s a lényeg tekintetében előiratnék.1) Legalább is azt tartanám szükségesnek, hogy minden szerzetnek legyen meg a maga általános főnöke, aki Rómában székeljen s így az összes szerzetek generálisai az egyház egy közös fejének, a római pápának vezetése mellett szolgálják alapítójuk eredeti célját: Krisztus titokzatos testének, az egyháznak Isten szeretetében való növelését. Augusztus hó folymán Zágrábba utazik Somogy, hogy résztvegyen a diakovári püspök felszentelésén. Október 19-én Fischer báró egri érsek értesíti Somogyt, hogy az uralkodó Szaniszló Ferencet felvette az újonnan megnyitott magasabb papi továbbképző intézetbe (Augustineum, vagy Frintaneum). A szentírás szabadelvű magyarázása nemcsak a protestánsoknál, hanem már a katolikusoknál is kezdett kísérteni. Ezért Somogy arra buzdította Czuppon György kanonokot, a jeles tudóst, írja meg „Reflexiones Historico-Hermeneuticae super Exegesi Biblica“ c. művét, melyben ez kiváló tudással száll síkra a liberális iskola szentírás magyarázata ellen. A mű tudományos sikere nagy volt. Fischer, egri érsek azonnal száz példányt vett belőle. 1817. A lékai ágostonrendiek helyére a király rendelete értelmében más szerzetet kellett Somogynak telepítenie. Felkéri tehát a bencéseket2), ferenceseket“) s más szerzeteket a 9......ut adeo Institutum ipsum Societatis, si fieri posset, cunctis ordinibus Religiosis, quoad modo dictum nexum et quoad essentialia praescribendum desiderarem.“ 2) Sörös P.: A pannonhalmi főapátság története VI. k. A. 58. 1. Bizonyára elíráson alapszik, hogy a jeles szerző Esterházy hg. kegyúr és Somogy püspök közös kérését „Esterházy szombathelyi püspök“-nek tulajdonítja. s) Somogy levele Holczer Balázs ferences provinciálishoz. Püsp. lev. I. állv. 294
