Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - III. Perlaki Somogy Lipót

mely kihűlt tetemeit őrzi, e márványlapra vésett feliratot helyezték el:

Reverendissimus Dominus Josephus Nagy Abbas S. Catharinae de Szerengrád, V. Capituli C. E. Sabariensis de Castroferreo Praepositus Major, Vir scientia et ingenio clarus. Obiit Anno 1810. Die 10-a Januarii Aetatis suae 57-mo.1)

Kresznerics még u. a. évben megírta életrajzát, melyet az Erdélyi Múzeum c. folyóirat 1816. évi V. füzetében tett közzé.

Nagy József aláírása.

Somogy püspök január 12-én kelt körlevelében közli papságával, hogy püspöksége elfoglalása óta ez az első eset, hogy kanonoki stallum üresedik. Minthogy a tapasztalás azt bizonyítja, hogy ily stallumok elnyeréséért alkalmatlankodó s a világiakat megbotránkoztató futkosások szoktak történni, azért ezek megakadályozására a következő rendeletet hozza: aki érdemei tudatában a kanonoki stallum elnyeréséért az uralkodóhoz be akarja nyújtani folyamodását, szándékát előzetesen közölje püspökével s csak az ő engedélyének elnyerése után távozhatik Bécsbe, Budára, vagy bárhova pártfogásszerzés céljából. Kijelenti a püspök, hogyha bárki az ő előzetes engedélye nélkül távozik plébániájáról, azt kizárja a kanonokságra jelölteknek az uralkodóhoz felterjesztendő listájából. Ezen püspöki rendelkezés egyedüli és kizárólagos *)

*) „Nagy József szerengrádi apát, a vasvár-szombathelyi székeskáptalan nagyprépostja, tudománya és tehetsége révén hírneves férfiú. Meghalt 1810. jan. 10-én, élete 57-ik évében.“

18*

275