Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Szombathely története főbb vonásaiban 1777-ig

után a püspökség 1539-ig betöltetlenül állott. A gazdátlanul maradt püspöki város és vár — akárcsak a magyar haza — ebek harmincadjára került. Először id. monyorókeréki Erdődy Péter tette rá a kezét, azután Laki Bakyth Pál bírta, a szerbből gyorsan magyarrá vált híres huszárkapitány, de nem állandóan, mert Batthyány Ferenc, továbbá Weispriaclier soproni főispán, Sayrar és Kensperger nevű németek, hol fegyverrel, hol pénzzel szintén megszerezték. 1538-ban újra a Bakyth testvérek, majd a következő évben Révay Ferenc nádori helytartó kezébe került. 1554. július 1-én jutott végre vissza a szombathelyi vár jogos tulajdonosának, Gregoriancz Pál győri püspöknek kezeihez.1) A szombathelyiek nagy örömmel üdvözölték e napot, mert a várurak váltakozó uralma alatt sokat szenvedtek.

Fontos határkő Szombathely történetében az 1578. esztendő, melyben a pozsonyi országgyűlés 20-ik törvénycikkelyével kimondotta, hogy a vasvári társaskáptalannak a Vasvárról a Rába vonalán innen fekvő, várral megerősített Szombathelyre, mint nagyobb biztosságot nyújtó helyre kell költöznie, hogy értékes levéltára a török kezére ne jusson.2) A káptalannak s vele a hiteles helynek átköltözése nagyban frissítette Szombathely életét. Élénken tapasztalta ezt Szombathely a következő, 1579-ik év augusztus 2.—4. napjain, melyeken Draskovics György püspök egyházmegyei zsinatot tartott falai közt. E zsinat második ülésén hirdette ki a püspök a trienti zsinat határozatait.3) A zsinat szónoka Sziszeid (máskép: Pitacich) Márk jezsuita atya, a szombathelyi iskola rektora volt.4)

Az 1605-ik év súlyos bajt hozott Szombathelyre. Bocskay hajdúi s a velük szövetkezett török és tatár hadak feldúlták

x) Karácsonyi János: Szombathely vára az 1526—1554. években. Szombathelyi Üjság. 1899. évf. 30. sz.

2) Schönvisner i. m. 259. 1.

3) Acta et constitutiones dioecesanae synodi Jaurinensis. Sub Reuerendiss. in Christo patre ac Domino Georgio Drascouitio, electo Archiepiscopo Colocense, Dei et Apostolice Sedis gratia Jauriense Episcopo, Sacratissimae Caesareae Regiaeque Maiestatis Consiliario, et per regnum Hungáriáé summo Aulae Cancellario, ad secundum diem mensis Augusti indictae, et per triduum Sabariae, patria sancti Martini Episcopi, habitae, Anno Domini MDLXXIX. Pragae, Typis Georgii Melantrichi ab Auentino. Anno Domini MDLXXIX. (8-r. 143 1.)

4) Beszéde a fenti mű 27. s köv. lapjain. V. ö. Szendy László: Az első egyházmegyei zsinat Szombathelyen 1579-ben. Vasvármegye, 1926. aug. 8.

2

17