Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János

galériáiban. Sajnos, egyik sincs szignálva. Melyik galéria képe tarthat leginkább számot hitelességre? A válasz megadásában segítségünkre jő Vidra Ferdinánd festőművésznek 1847. június 7-én Balassa püspök számára kiállított számlája, melynek 2-ik tétele így szól: „Három Ö méltóságát ábrázoló portrait, továbbá négy Szombathelyi volt Püspökök portrait-i. melly öszvessen hét, egyik egyik egyre másra 20 fi . . . 140 forint pengő.“1) Tehát a püspökvári galéria négy első püspökképe nem egykorú alkotás, hanem Vidra Ferdinánd 1847-ben készült kópiája. Megerősíti ezt az a tény, hogy az öt első püspökképnek teljesen egyező a technikája, vászna, keretezése, sőt még a szögezése is. A székesegyházi galéria Szily- és Herzan-képe Eölbei János nagyprépost hagyatéka2), Somogy-képe 1832-ben, Bőle-képe pedig 1838-ban készült. A szeminárium Szily- és Herzan-képét 1836-ban Bőle püspöktől kapta ajándékba.3) Ezek szerint tehát a püspökvári kép, mely a kápt. sekrestyében levőnek egyszerű másolata, elesik, míg a két másik galéria Szily-képe külső valószínűség alapján hitelességre tarthat számot.

A szemináriumi képet a szombathelyi városháza nagyterme számára 1900-ban lemásolta Rajzó Miklós festőművész.4) E másolatról Éhen Gyula, Szombathely város polgármestere fénynyomatokat készíttetett s azokat a Szily-szobor-J) Vidra nyugtáját a püsp. palota padlásán találtam « a püsp. lev. IV. sz. 5. f.-ban helyeztem el. Vidra Ferdinánd korának jobbnevű magyar festői közé tartozott. Veszprémben született, mint stipendista néhány évet Rómában töltött, ott festette Pannonia c. képét s készítette rajzát Ráfael Theologiájáról; e két mű a Nemzeti Múzeum birtokában van. 1845-ben két képet festett a veszprémi székesegyház számára, 1858-ban kifestette az ungvári dómot; Szombathelyen kifestette a püsp. palota kápolnájának mennyezetét. (Ekkor tűnt el onnan Maulbertsch freskója?) Halála előtt két évvel elvesztette szemevilágát, 1879-ben Bicskén halt meg.

2) Eölbei végrendeletének vonatkozó passzusa így hangzik: „ .. . pro continuanda Praesulum Sabariensium serie Imagines duorum primorum Epporum Sabariensium Joannis Szili, et Cardinalis Francisci Herzán in eadem Sacristia Capitulari appendendas (lego).“ A végrendelet 1819. március 24-én kelt. Kápt. lev. 37. sz.

3) Kispapi prot. I. k. 51. 1.

4) Szombathelyi Újság 1900. évf. 39. sz. és 1901. évf. 5. sz. — Rajzó Miklós festőművész Győrszentmártonban szül. 1864. január 6-án, meghalt Debrecenben 1913. október 28-án. Tanult Grazban, Münchenben, Párisban, Budapesten Lotznál; a budapesti tárlatok állandó kiállítója volt; Szombathelyen 1898—1902. években működött. (Karai Sándor debreceni ref. kollég.-igazgató és Knebel Jenő cs. és kir. udv. fényképész urak szíves közlése.)

141