Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János
genkreutz és Szentgotthárd cisztercita apátját, hogy vagy tanárokat küldjön az új líceumba, vagy pedig vállalja magára, hogy a szentgotthárdi apátsági birtok jövedelméből négy tanárnak 500—500 forintnyi évi bérét fizeti. Vasvármegye karai és rendjei viszont magukra vállalták a tanításhoz megkívánt épület felállítását, felszerelését, az igazgató és a szolgák fizetését. Újra Szily az, aki a rendek kérését Reutter apátnak tolmácsolja s őt annak teljesítésére rábírja. A szentgotthárdi apát „Szily János unszolására engedvén a Rendek kívánságának jelentette, hogy szerzetesei, kiket a tanító székekre alkalmazhatna nem lévén, négy tanító íizetésére a Sz. Gotthárdi Apátság esztendei jövedelméből két ezer forintokat feláldoz, sőt a Rendek sürgetéséből ezen szép Ígéretét szerzetjének örök dicsőségére fundationalis levéllel is megerősítette, mellyben csak azt az egy just tartotta fenn magának s az Apátságban utána következőknek, hogy a tanító székekre ezen intézetben mind máshonnét mind szerzetjéből választandó tanítókat kinevezhessenek.“1) Vasvármegye ezen alapítólevéllel elküldte követeit, Skerlecz Józsefet és Nagy Józsefet, Szilynek hosszú időn át volt titkárját és oldalkanonokját, Budára, a helytartótanácshoz, majd Bécsbe a királyhoz, hogy a legfelsőbb jóváhagyást megszerezzék. Nagy József szeptember 7-én Bécsben kelt levelében értesíti Szilyt, hogy útjuk sikerrel járt s hogy a tanítást november 1-én megkezdhetik a líceumban. A tanári kar összeállítása ismét Szily gondja. Siet vele, mert nagyon fél attól, hogy, ha a megnyitást a következő évre hagyják, a jó ügy ellenségei keresve keresnek ürügyet, hogy a megadott engedélyt visszaszivassák.2) Meg voltak az okai ezen aggodalmának. Lázasan ír mindenfelé, régi jó ba- *) *) U. o. A gimnázium és líceum felállítására vonatkozó ügyiratok s levelezések a püsp. lev. I. sz. J. f.-ban, a II. sz. 56. f.-ban és az I. állvány kurrens iratai közt. A gimnázium alapítólevele a kápt. lev.-ban 74/4 sz. a. 2) „De huius (philosophiae) introductione proximo adhuc anno scholastico properanda maxima sollicitudine teneor, tum ob multiplex eius commodum, tum ob varium impedimenti enascituri periculum, si enim ad venturum annum 1794. dilata fuerit, vereor vehementer, ne quaesitis ex rationibus ac invidia boni praepediatur; idcirco Reverendiss. Dominat. Vestram amice et maiorem in modum rogo, ut professores idoneos proiectare dignetur ..Szily levele Novák bakonybéli apáthoz 1793. szept. 14-én. Id, Sörös P.: A bakonybéli apátság története. Budapest, 1904. II. k. 587. 1. 96 >«»,f
