Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János

rátját, Novák Chrysostom bakonybéli apátot, a pécsi tanulmányi kerület főigazgatóját is felkéri, segítsen neki megfelelő tanárok felkutatásában.1) Fáradozása sikerrel is járt. A líceum november havában saját intézeti épület hiányában a városi elemi iskolaépület helyiségeiben csakugyan megnyílt.

Így tehát az új püspöki székhelynek volt már gimnáziuma, líceuma és teol. főiskolája. A líceumnak két osztálya volt. Tanárai, egynek kivételével, az egyházmegye világi papságához tartoztak s a szentgotthárdi apát felterjesztésére

A líceum épülete.

a m. kir. helytartótanácstól nyerték kinevezésüket. A líceum egyemeletes épületét az 1795—6. években emelték Vasvármegye és a szomszédos megyék rendei, főurai és papsága. A gyűjtési akció lelke ismét a lángbuzgalmú Szily püspök.

Szombathely gimnáziuma s főként líceuma révén iskolaváros jellegét öltötte magára. A szomszédos vármegyéknek nem volt líceuma, filozófus ifjúsága mindenünnen ideözön-4) Előbbi levél folytatása: „Dignetur itaque Sabariensem philosophiam vel ex amore etiam dulcis suae patriae cordi summere ac eam optimis professoribus providere.“ U. o. 588. 1.

7 97