Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

I. fejezet: Külső történet

kellett összeírni és elárverezni, szintén a kőszegi árvaházra hagyta. A Győrben megtartott árverésen az említett ingóságok eladásából 16.381 forint folyt bei melyből a kiadások; 6.071 forint levonása után maradt 10.310 forint. Ezt hozzáadva az előbbiekhez, az eredmény 67.600 forint.177 Ennyit hagyott Kelcz az árvaházra. A hivatalos, végrendeletet, melyben a fenti összegeket Kelcz végérvényesen a kőszegi árvaházra ruházza, 1792 október 28-án adta át a végrendelkező Szily püspöknek és Nagy Józsefi szombathelyi kanonoknak, amint ez Kelcz saját hagyatéki leveléből kitűnik.178

Végrendeletét nem sokkal élte túl Kelcz. 1792 november 13-án délután 6 óra tájban visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Azt írta még augusztus 7-én Szilynek, az a legnagyobb vigasztalása, hogy a testi betegség égi útját nem akadályozhatja, sem nem késleltetheti. Most végleg megszabadult ettől a nyűgtől. Szily a győri káptalantól értesült Kelcz haláláról s azonnal intézkedett a hagyaték átvételéről. Boros István szombathelyi kanonokot küldte ki erre a fontos megbízatásra, aki november 28-án vette fel részben készpénzben, részben adóslevelekben a hagyaték legutolsó részét, a már fentebb említett 10.310 forintot. A többi kiadásokra ment. És pedig Kelcz temetésére 515 forint 81 kr, szolgák és a háziszemélyzet végkielégítésére 763 f 74 kr, terhekre 4340 f 69 kr, különfélékre 451 f 58 krajcár.179

A legfelsőbb helyre felterjesztett végrendeletet az uralkodó 1793 január 21-én hagyta jóvá.180

A Kelcz alapítvánnyal hatalmasra növekedett árvaházi intézmény a legszebb fejlődés útján haladt. A növendékek száma csakhamar meghaladta a százat is s tömegesen érkeztek a kérvények Szily Jánoshoz, a legkülönbözőbb vidékekről újabb és újabb árvákat, félárvákat, konvertitákat ajánlva felvételre az árvaházba.181 Az intézet vitézül kiállotta a tűzpróbákat, melyeken át kellett mennie s a fegyelem megszilárdultnak volt mondható. Szily János első szombathelyi püspök szervező ereje tette naggyá és védte a sok veszéllyel szemben a politikai és háborús áramlások forgatagában s amikor nagyszerűen megharcolt életének vége felé közeledett, azzal a biztos tudattal hajthatta le fejét nyugalomra, hogy jó harcot harcolt. Egyházmegyei szervező munkája közben bőven talált időt arra, hogy az árvaházzal is behatóan foglalkozzék. A szeminárium, püspöki palota és remek székesegyház megépítése mellett volt ideje hatalmas árvaház építésére. Az alkotás és teremtés ereje különös ihletettséggel szállta meg őt. Voltak nagyszerű eszméi, okos meglátásai, józan ítélőképessége, nagyszerű logikája, az Isten házáért égő buzgalom lakott benne, tántoríthatatlan ragaszkodás az egyházias felfogáshoz s törhetetlen jellemszilárdság, és kitartás elvei és tervei keresztül178 L. a végrendelet szövegét a Függelékben. Eredeti szöveg a Sz. Kápt. L.-ban.

179 V. ö. Kelcz és Szily levelezését az 1790—2-ik évekből. Sz. P. L. és Kápt. L.

180 Sz. P. L.

181 U. o.

93,