Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
I. fejezet: Külső történet
még mindig nem hagyták jóvá. Már pedig a berendezési tárgyakat az előírt szabályzathoz kellett alkalmazni. Az építkezésnél általában a takarékosság elve volt irányadó. Ennek keresztülvitelében a város oly módon segített, hogy a belvárost körülvevő és a régi árvaház körül futó várfalat az intézeti telekkel határos részen az árvaház rendelkezésére bocsátotta. így az intézet keleti és északi falazata a régi bástyafalra épült. ÍAz írásos feljegyzések bizonyságán301 kívül bárki meggyőződhetik erről személyesen mainapiglan is. Az épület déli szárnyának végződésénél ma is látható a régi várfal egy része, mely délről északnak haladva az épület keleti falazata alatt folytatódik. Ugyancsak megmaradt a régi várfal egyik bástyatornyának falrésze az épület északkeleti sarkába beépítve, mely ma is egy körbástya (rotunda) szabályos alakját utánozza. Mindannak ellenére, hogy a város anyagi támogatást is biztosított, az építés tekintélyes összeget emésztett fel. Az építés első szakaszában 1777—8-ban kiadott 3942 forint 40 krajcáron kívül a többi években a következő összegeket fordították építési költségekre: 1781-ben 4.800, 1782-ben 4.900, 1783-ban 4.300, 1784-ben 2.100, 1785-ben 1.700 forintot. Hefele Menyhért utazásai alkalmával szükséges kiadásai fedezésére és tiszteletdíj fejében összesen 295 forint 42 krajcárt kapott. Más kisebb kiadást is beleszámítva az építés 21.950 forint 54 krajcárba került.101 102 Fenti számadatok azonban nem ölelik fel az épület külső és belső berendezésére vonatkozó összes kiadásokat. Szily későbbi megjegyzése szerint 27.000 forintnál többet költött az árvaház épületére. Ezt a számadatot erősíti meg Szily 1786 febr. 11-én a helytartótanácshoz intézett felterjesztésének egyik melléklete, mely szakemberek becslése alapján elég pontos és a tényeknek megfelelő adatokat szolgáltat a ház építésének mindennemű kiadásairól. Eszerint a kőmíves és kőfaragó munka 21.126 forintba, az üveges munka 225 f 10 krajcárba, az asztalos munka 1002 f-ba, a bádogos munka 333 f-ba, a cserepesek munkája 157 f 42 3/4 kr-ba, a lakatos munka 1804 f 28 kr-ba, az ácsok munkája az épületfával együtt 1653 f 25 kr-ba, a kályhás munkája 166 f-ba került. A kert értéke 800 forint. A becslés szerint tehát a ház és kert értéke 1786-ban 28.867 f 45 s/4 krajcár volt.103 Ami az épület belső berendezését illeti, a szobák beosztása oly módon történt, hogy a fiúk az emeleten, a lányok a földszinten kaptak helyet. A földszinten volt a portásszoba, egy nagy szoba a kulcsárnő és varrónő számára, egy nagy ebédlő a fiúk és egy kis ebédlő a lányok számára, a konyha, a szakácsnő és cselédek szobája, egy kicsiny kamra, mosókonyha, a lányok nappali és hálószobája, a lányok betegszobája, a kápolna, a sekrestye és ruhatár 101 Chernél: i. m. I. k. 120. 1. 102 V. ö. Rationes Orphanotrophii Ginsiensis 1781—85. Sz. Kápt. L. 103 Sz. Püsp. L. 61
