Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

I. fejezet: Külső történet

a lányok számára. Ugyanitt külön kijárat a fiúk és lányok számára. Az emeleten volt elhelyezve a fiúk 3 nappali és 3 hálószobája, a tanítók 3 szobája, 2 szoba a főtisztelendő uraknak, 2 betegszoba, oratorium, a ruhatár és egyéb mellékhelyiségek. A céljuk és rendeltetésük szerint felsorolt szobák és helyiségek felhasználásában később egyéb szempontok is érvényesültek. Külön meg kell említenem, hogy például kápolna sohasem volt az intézetben, csak tervbe volt véve. Ezt a tervet elsősorban az árvaház ideiglenés szüneteltetése húzta keresztül, később pedig nem tartották okvetlen szükséges követelménynek. Ami érthető, hiszen a városnak mind a két temploma az intézet tőszomszédságában volt. A többi szobákat is, ha a szükség úgy hozta magával, eredeti rendeltetésüktől eltérő célok szolgálatába állították. E tekintetben Kelcz Imre hagyatéka egész biztosan előre nem látott módosítások végrehajtását követelte és az intézet minden helyiségének olyan nagyfokú igénylését hozta magával, hogy az összes szobákat és termeket a növendékek köznapi használatára kellett berendezni és szükség esetén átalakítani. De lényegileg az intézet épülete az 1785-ben befejezett állapotában érte meg a legújabb kort.104 *

Alig száradt meg az új árvaházi épület falán a vakolat, máris úgy adódtak Kőszegen az események, hogy az árváknak és konvertitáknak nem lehetett sokáig maradásuk sok nehézséggel és fáradságos utánjárással létrehozott otthonukban. A több mint száz személy számára készült épület hamarosan felkeltette a hivatalos és nem hivatalos személyek érdeklődését, különösen a kerületi táblánál és a városnál. Bár az épület mai állapotában különleges építészeti értéket nem képvisel, akkor az építés befejezésekor látványosság számba ment Hefele alkotása Kőszegen a régi kisebbszerű épületek mellett. Ma tulajdonképpen széles timpanonja emlékeztet csak arra, hogy klasszikus épülettel állunk szemben. Az érdeklődés ezúttal nem esztétikai alapon irányult az árvaházra, hanem kapcsolatos volt azzal a szorult helyzettel, amelybe a kerületi tábla jutott Kőszegen. II, József, aki nagy reformtörekvéseiben szinte az egész magyar közéletet kiforgatta eddigi mivoltából közigazgatási, nyelvi, kormányzati, igazságszolgáltatás körébe vágó s az egyházi életet érintő rendelkezéseivel és újításaival,106 válságos helyzetbe juttatta a kőszegi kerületi táblát is. Az új rendelet értelmében, mely a kerületi táblák peranyagát alaposan megnövelte, tekintettel arra, hogy a királyi táblához tartozó ügyek egy részét is ezek hatáskörébe utalta,106 a kőszegi táblának is megnövekedett személyzettel kellett dolgoznia s mivel egyébként sem volt saját rendes otthona, bérelt házakban tartotta üléseit. A nagy hévvel megindított közigazgatási és igazság-104 U. o. ex 1786.

106 Szekfü: Magyar Történet VI. k. 355. s köv, i.

io« V ö Csergheő Ferenc: Historia Tabulae Judiciariae Dístrictualis Trans Danubianae . . . Sopronii, 1924, 105—7. 1.

62