Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
I. fejezet: Külső történet
Voss és Adelffy — egyesítését a helyhez kötöttség nem akadályozhatja, mivel az intézmény lényegében épségben maradna és az alapítók szándékát nem változtatnák meg, hanem inkább teljesítenék.7i Kőszegen a városházán határtalan döbbenettel fogadták a Niczkyféle tervről vett értesítést. Valósággal lesújtotta őket a hír közlése. Mihelyt azonban meglepetésükből magukhoz tértek, azonnal elhatározták, hogy körömszakadtáig védik az alapítványt és nem engedik Kőszegről elvinni. Felterjesztést szerkesztettek és küldtek 1777 május 21-én a helytartótanácshoz és ebben kifejtik azokat az okokat, amelyek miatt az alapítványhoz ragaszkodnak. Nemcsak mély fájdalommal töltötte el lelkűket — írja a nemes városi tanács —, hanem valósággad lesújtotta őket a Niczky-féle terv. Mert nemcsak Adelffy Antalnak, az alapítónak szándékát semmisíti meg és forgatja ki mivoltából, hanem a legnagyobb fokú sérelem Kőszeg városra nézve is. A felséges magyar királyi helytartótanács kegyesen mérlegelni fogja és belátja majd, hogy tiszteletben tartva a végrendelkező szándékát és azokat a jogokat és hasznot, melyek ebből az alapítványból az itteni szegény adózó népre csalhatatlanul kiáradnak, Niczky Kristóf gróf terve, hogy t. i. az Adelffy alapítványt egy másikkal, a Voss-félével egyesítsék, sohasem vihető keresztül. Kitűnik ez a következőkből: 1. Adelffy Antal még életében 1753-ban megalapította a Szentháromság társulatot és azt oly módon dotálta, hogy a jövőben is fennmaradjon és semmit el nem mulasztott, hogy ennek virágzását a jövőben is biztosítsa. Így 2.000 forintos alapítványt tett abból a célból, hogy annak kamatait az elemi (trivialis) iskolánál alkalmazott iskolamester és instructor élvezze, akiknek az lesz egyik kötelessége, hogy a Szentháromság tiszteletére végzendő imákra és énekekre megtanítsák a gyermekeket. Ezekhez tartoztak azonban a konvertiták is, akik — alapító végrendelete szerint — a Szentháromság tiszteletére végzett miséken, a társulat szokásos körmenetein és ájtatoságain résztvenni tartoznak, hogy így a Szentháromság ímádása ne szüneteljen. Ezért 2. ugyanazon alapító a végrendelet 10. pontja értelmében hagyott 6.000 forintot, amelynek kamataiból még egy káplán tartandó el. Ennek kötelessége a Szentháromság tiszteletére kijelölt napokon a szentmisék elvégzése, hogy fennakadás ne következzék be ezek elmondásában. Sőt Szentháromság ünnepén még két asszisztenst is kell az alapítvány kamatainak terhére állítani. 3. A végrendelet 11. pontja értelmében hagyott 500 forintot, majd a 12. pontban ismét 500-at azzal a rendeltetéssel, hogy ennek az összegnek kamataiból a Szentháromság tiszteletére végzett ájtatosságokon szereplő zenészeket fizessék; ami megmarad, azt a Szentháromság társulat céljaira kell fordítani. A végrendelet 15. pontja 75 75 Sz. Kápt. L. 20. f, 45
