Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

IV. fejezet: Alapítványok

szegen halt meg 1900 aug. 9-én. Németül is beszélt. — Géfin: i. m.

III. k. 277—8. 1.

40. ,,Dr. István Vilmos Püspök-féle családi alapítvány." Dr. István Vilmos szombathelyi megyéspüspök 1909 máj. 24-én kelt alapítólevéiben 12.000 koronát hagyott járadékkötvényekben az árvaházra azzal a feltétellel, hogy testvéröccse István József családjából elsősorban a fi-, másodsorban a leányágból leszármazott fiúgyermekek élvezzék; és pedig mindaddig, míg összes — közép is főiskolai — tanulmányaikat be nem fejezik. Ha a rokonságból senki az alapítványra alkalmas nem volna található, a kamatokat tőkésíteni kell s a legközelebbi alkalmas rokont megvárni. A világháborús konjunktúrában ez is megsemmisült.

Dr. István Vilmos sz. Zalaegerszegen 1849 jún. 22-én I. József borbély és Mischinger Mária szülőktől. Teológiai tanulmányait mint a Pázmáneum növendéke a bécsi egyetemen végezte. Ugyanott avatták a hittudományok doktorává 1881-ben. Félsz. 1874 aug. 12-én. Káplán volt Kőszegen (1874—5), püspöki udvari káplán és levéltáros (1875—- 6), szentszéki hites jegyző (187ó—83), az erkölcstan és lelkipásztorkodástan tanára a szemináriumban (1879—88). 1883-ban szentszéki ülnök, püspöki titkár, zsinati vizsgáló, 1886-ban a középiskolai hittanárokat vizsgáztató bizottság tagja lett; 1888-ban tb. kanonok, 1891- ben székesegyházi kanonok s a Kelcz—Adelffy árvaház kormányzója, 1892-ben c. prépost, 1893-ban pápóci perjel, 1893—6-ig káptalani dékán, 1894-ben őrkanonok, 1899-ben domitiopolisi felszentelt püspök s Hídasy Kornél segédpüspöke. 1900 nov. 1-től szombathelyi megyéspüspök. Meghalt 1910 dec. 24-én. Németül is beszélt. — Életrajzát 1. bővebben Géfin: i. m. II. k, 141—51., 276—82., 331., 335. 1. és

III. k. 166. 1.

*

A felsorolt alapítványokon kívül szerepelnek még olyan alapítványi összegek is, melyeket az árvaházi növendékek nem élvezhettek, mert a közbejött világháború vagy egyéb akadályok ezt lehetetlenné tették. Ilyenek: Ernszt Mihály radafalvai lakos 4.000, Stegmüller János néhai jáki apát 8.000, Karmosy Vince kőszegszerdahelyi plébános 12.700 korona értékű alapítványa. Tett bizonyos összegű alapítványt Pávdy Gáspár szentkúti plébános és Somén Lajos muraszombati ügyvéd is. A világháborús konjunktúra következtében vagy megsemmisültek ezek a tőkék, mielőtt valaki a kamataikat élvezhette volna, vagy nem jött össze akkora összeg, hogy számottevő kamatot hozott volna.

Ugyancsak ideiktatjuk azok nevét is, akik az 1914—18-as világháborút megelőző években nagyobb összegeket juttattak az árvaháznak. Ezek: Batthyány Károly gróf 4.000 K, Foíyi József győri káptalani káplán (1828-ik évi adománya) 5.000 f, Hőgyei János szombathelyi kanonok 5,976 f 96 fillér, Gitling József volt rábagyarmati plé-16

241