Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
IV. fejezet: Alapítványok
bános 1.558 K 60 fillér, Kopsz János volt nagyprépost 2-ik alapítványa 14.071 K 76 fillér, Szelnár István volt felsőszentbenedekí plébános 2.550 K, Szíszeky Márk volt belatinci plébános 1088 K 24 fillér, Török Sándor dr. volt szombathelyi polgármester pár száz K, Vaspöri János és neje 200 K, Wirkler Antal volt gyepűfűzesi plébános 2.000 K, zámolyi Varga Mihály volt pozsonyi kanonok 900 K összeget kitevő adománya. Ezek az összegek és a felsorolt alapítványok képezték az árvaház vagyonállagát. Nem számítva az intézeti épületet és hozzátartozó kertet, az intézet vagyonát mindig készpénzben kezelték. A házon és kerten kívül egyéb ingatlana nem is volt a Kelcz—-Adelffy árvaháznak. A Ferenczy alapítvány hatályaképpen ugyan az 1790-es évek közepétől 1807-ig a palinoveczi (Muraközben) birtok is az árvaháznak jövedelmezett, évente több mint ezer forintot, de igazi tulaj dönti t nem képezte az árvaháznak. 1807-ben ez a bírtok is gróf Festetics György tulajdonába ment át. Ma ezek a tőkék nincsenek. Az intézet nem rendelkezik semmiféle más vagyonállaggal, mint az új intézeti épülettel és kerttel. Bármennyire is fájó eltűnődni az intézet elvesztett óriási vagyona fölött, hiszen a katolikus egyház károsodott ezzel is, mégis hálás szeretettel gondoljunk a magyar katolikus múltnak mélyen szociális érzésű és melegszívű papjaira, szerzeteseire és világi képviselőire, akik keveset beszéltek szociális problémákról, szegényügyről és karitatív tevékenységről, de annál bőkezűbben cselekedtek, adtak és juttattak az arra rászorulóknak. És pedig nem filléreket, hanem súlyos ezreket. Ma szívesen járunk a múlt történelmi nagyjaihoz tanulni, bizalmat, erőt meríteni, hogy korunk kemény megpróbáltatásait könnyebben elviselhessük. Ha ennek a könyvnek elolvasásából más tanulságot nem is meríthetünk, egyet feltétlenül megtanulhatunk a magyar katolikus múlt nagyjaitól: tettekben megnyilvánuló és nagyvonalú szociális szeretetet, minden idők számára például szolgáló, igazi Akció Katolikát. 242