Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

IV. fejezet: Alapítványok

Bursits Dorottya földműves szülőktől. Félsz. 1830 aug. 24-én. Káplán volt Rábaszentmártonban (1830—32), Lékán (1832—3), pléb. Rőtfal­ván (1833—45), Csémben 1845-től 1858. nov. 1-én bekövetkezett haláláig. Horvátul és németül is beszélt. — V. ö. Géfin: i, m. III. k. 337. 1. 25. ,,Házy alapítvány". Házy József alsólendvai plébános 1858 okt. 4-én elhalálozván, a végrendelet 11. pontja szerint hagyott az árvaházra 3.000 forintot. A hagyományozott összegből 150 forintos költségek levonása után maradt 2.850 forint. A „Családi alapítványok" szerint 2992 forint 50 kr. az alapítványi összeg. A feltételek ismeret­lenek. Az első világháborúig állott fenn s élvezte egy-egy növendék. Házy János sz. Karakón (Vas m.) 1800 jan. 2-án Házi (sic!) Ferenc és Kováts Erzsébet szülőktől. Félsz. 1823 okt. 24-én. Félsz, után nevelősködött. Káplán volt Alsólendván (1824—9), pléb. Kerka­­szentmiklóson (1829—35), Alsólendván 1835-től 1858 okt. 4-én be­következett haláláig. 1847-től kerületi esperes és tanfelügyelő volt. Géfin: i. m. III. k. 135. 1. 26. ,,Tzupi alapítvány". Tzupi Imre sopronmegyei lövői lakos 1859 aug. 4-én kelt végrendeletében hagyott az árvaházra 2.000 forin­tot örökös alapítványképpen azzal a feltétellel, hogy kamataiból éven­ként legközelebbi szegény rokonai közül egy fiú nevelkedhessék és tanulhasson a kőszegi árvaházban. Elsősorban a nemeskéri, azután a völcseji rokonok jönnek számításba. Ha a rokonságban nem volna az alapítványra alkalmas és érdemes ifjú, akkor a nemeskéri, azután a völcseji, végül a lövői plébánia területén található jó viseletű és előmenetelű fiúk közül kell választani. Ezek nemlétében, bármely más jóviseletű és előmenetelű fiú felvehető. Az alapítványi hely be­töltése teljes egészében a mindenkori lövői plébánosra tartozik. 27. „Miskei Radits alapítvány". Radits György ny. vásárosmiskei plébános Kőszegen 1867 okt. 11-én kelt végrendeletében hagyott az árvaházra 4.552 frt 14 krt. Feltételek: Elsőségi joguk az alapítvány élvezetére a lövői Radits család tagjainak, illetőleg azok leszármazott­jainak van. A fiág kihaltával ez a jog a női ág leszármazottaira száll át. Ha az egész családban egyetlen alkalmas fiú sem lenne található, akkor bármelyik lövői (Sopron m.) jóviseletű, jóelőmenetelű fiú fel­vehető. A szegénynek azonban elsőbbségi joga van. A másik feltétel: az alapítványos mindaddig az alapítvány élvezetében marad, amíg iskoláit teljesen el nem végezte. Az alapra jelölés joga a minden­kori lövői plébánosé, az alapítványi hely betöltéséről azonban a szom­bathelyi káptalan határoz. Ez az alapítvány is, melyet egy-egy ifjú állandóan élvezett, az első világháborús konjunktúrában semmisült meg. Radits György sz. Lövőn (Sopron m.) 1782 ápr. 23-án R. György és Takáts Mária szülőktől. Félsz. 1808 jún. 26-án. Káplán volt Rába­­kethelyen (1808—11), Szentgyörgyvölgyén (1811—3), adminisztrátor Gércén (1813), káplán Kőszegen (1813—4), a Kelcz—Adelffy árvaház 236

Next

/
Thumbnails
Contents