Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
IV. fejezet: Alapítványok
igazgatója (1814—25), pléb. Kámban (1825—30), Vásárosmiskérr 1830-tól 1854-ig. Akkor lemondott javadalmáról és Sárvárott, majd Kőszegen élt 1867 okt. 23-án bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. — Géfin: i. m. III. k. 336. 1. 28. „Török Antal alapítványTörök Antal őriszentmártoni plébános 1868 máj. 12-én hagyott az árvaházra 2716 forintot azzal a céllal, hogy egy-egy, a szülőfalujából (Gaas) származó jóerkölcsű és tehetséges fiút neveljenek és iskoláztassanak belőle. A Török és Gruber család az alapítványra előjoggal bír. Az alapítványos mindaddig az alapítvány élvezetében marad, míg a középiskola nyolc osztályát el nem végezte. A prezentálás joga a helyi plébánosé, a felvételi a szombathelyi püspökre tartozik. Az alapítvány egészen az első világháború végéig fennállott. Azután a többivel együtt lassan megsemmisült. Török Antal sz. Pinkakertesen (Vas m.) 1800 márc. 21-én Türk (sic!) József és Katalin szülőktől. Félsz. 1823 okt. 14-én. Káplán volt Nyőgéren (1823—4), Hosszúperesztegen (1824—7), Rohoncon (1827— 8), adminisztrátor Őriszentmártonban (1828—9), káplán u. o. (1829— 30), Körmenden (1830—1), pléb. Őriszentmártonban 1831-től 1862 nov. 2'3-án bekövetkezett haláláig. 1859-től kerületi esperes és tanfelügyelő volt, 1861-ben tb. kanonok lett. Németül is beszélt. — Géfin r í. m. III. k. 433. 1. 29. „Vahl alapítvány“. Vahl Antal plébános 1869-ben kelt végrendeletében hagyott az árvaháznak 5307 forint 60 krajcárt, mely összeg ingó és ingatlan javainak eladási árából jött össze. Az árvaház azzal a feltétellel lép az alapítvány birtokába, hogy nőtestvérének, Hochecker Máriának unokái vagy ezeknek leszármazottjai közül egyegy tehetséggel bíró és arra alkalmas gyermek ott nevelkedjék és tanulhasson. Ha a családból senkisem volna alkalmas, Ródler János unokáinak egyike lép az alapítvány élvezetébe. Ha a Ródler családban sem lehetne az alapítványra érdemes ifjút találni, akkor bármelyik szegény kőszegi származású gyermek felvehető. Az alapítványt 1891- től élvezte néhány növendék az első világháborúig. Váhl Antal Pál életrajzát lásd a növendékek sorában. 30. ,,Varga alapítvány“. Varga József szenteleki plébános 1868 júl. 25-én kelt végrendeletében az árvaháznak hagyott 3.316 forint 58 krajcárt azzal a feltétellel, hogy annak kamataiból nagykölkedi vagy harasztifalui rokonságából származó egy-egy tehetséges fiúgyermek tanulhasson. Arra alkalmas rokongyermek nemlétében Nagykölked községben a legérdemesebb lép az alapítvány élvezetébe. Ha az egész faluban sem volna megfelelő növendék található, az intézet rendelkezik az alapítvánnyal. Az alapítványt — végrendelkező akarata szerint — a nagykölkedi plébános tölti be a község bírájával és két más nem érdekelt helybeli lakossal. 1872-től állandóan élvezte az alapítványt egy-egy növendék az 1914-ben kitört világháborúig. Varga József sz. Hegyfalun (Vas m.) 1807. dec. 15-én V. József 237
